KÖZLEMÉNY
Január 23-án a felvidéki Gútán vetít a Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei Mozgó Mozija.
Az akció célja, hogy alkalmat adjon a külhoni magyar közösségeknek az összejövetelre, találkozásra, és az őket érintő fontos kérdések megbeszélésére, mint például az iskolaválasztás.
A Mozgó mozi áprilisig több mint száz településre jut el. Programjában délután a fiatalabb korosztály számára vetítenek magyar meséket, filmeket, az iskolaválasztást tematizáló kisfilmekkel együtt, majd este a szülőket várják a magyar filmművészet egyik emblematikus alkotásával.
A vetítések előtt és után színes programokkal és beszélgetéssel készülnek a szövetség munkatársai, hogy segítséget nyújtsanak a szülőknek az iskolaválasztáshoz, hiszen a külhoni régiókban a következő hetekben kell döntést hozniuk a szülőknek arról, hogy iskolakötelessé váló gyermekük számára a magyar vagy államnyelvű oktatást választják.
A pedagógusok és a Szövetség tapasztalatai szerint az ismeretek megszerzésének leghatékonyabb módja az anyanyelven történő tanulás. A magyar iskola jobb érvényesülést jelent, mert több tudást, több ismeretet nyújt, hiszen két nyelvet, két kultúrát tanít. A magyar iskola kialakítja a gyermek biztos identitását, ami abban segíti, hogy szűkebb és tágabb közösségében is otthon érezhesse magát. Ezért arra biztatjuk a külhoni magyar családokat, válasszanak iskolakötelessé váló gyermeküknek magyar iskolát!
A Kárpát – medencei Mozgó Mozi részletes programját, és következő állomásait a csatolmányban olvashatják.
A párkányi Ady Endre Alapiskolában január utolsó hétvégéjén tartanak nyílt napot, ebből az alkalomból beszélgettünk az intézmény igazgatónőjével a magyar iskolaválasztás előnyeiről, mely interjút szintén mellékeljük.
Köszönjük programunk népszerűsítését!
Beszélgetés Fodor Zsuzsanna igazgatónővel
A párkányi Ady Endre Alapiskolában január 27-én tartanak nyílt napot, azon gyermekek szülei számára, akik szeptemberben kezdik majd meg az iskolát. Az iskola pedagógusai különböző programokkal igyekeznek felhívni a szülők figyelmét arra, hogy mennyire fontos, hogy a kisdiákok anyanyelvükön kezdjék meg a tanulmányaikat.
A párkányi Alapiskolában jelenleg 670 diák tanul, ami nagy öröm, hiszen ez a 2010-es mélyponthoz képest, vagy az elmúlt esztendőkhöz képest, ez komoly növekedést jelent, mondja Fodor Zsuzsanna az intézmény igazgatónője. Sőt! Már arra is van példa, hogy valaki Magyarországról jár át a párkányi iskolába, mert olyan jó színvonalúnak tartják a szülők az oktatást, és komoly lehetőséget látnak abban is, hogy itt a gyermekek szlovákul is megtanulhatnak.
– Mi alapján döntik el a Szlovákiában élő magyar családok, hogy milyen iskolát választanak a gyermeküknek?
– Van egy réteg, akinek ez nem kérdés, magyarok és magyar iskolába íratják a gyereküket. Aztán persze vannak, akik szlovák iskolát választanak bármit is mondunk. De van egy középréteg, akik bizonytalanok, akiknek segítenünk kell, és kézzel fogható érvekkel meg kell győznünk, hogy miért érdemes a magyar iskolát választani. Látnunk kell, hogy a szülők mindenképpen jó iskolát szeretnének választani.
– Miért bizonytalanok néhányan?
– Itt van ugye az a sokat hangoztatott indok, hogy jobban érvényesül a gyerek a szlovák iskolában, de mi ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk. Ha belegondolunk, önmagában az államnyelv ismerete még nagyon kevés, hiszen akkor mindenki, aki szlovákul beszél, sikeres ember lenne, és ez természetesen nincs így. Én úgy gondolom, hogy az érvényesüléshez elsősorban egyéni ambíciók kellenek, kell egy jó szülői háttér, és kell egy jó iskola. A magyar iskola nagyon jó alapokat ad a gyerekeknek. Nem csak azért, mert itt rendesen megtanulhatják az anyanyelvüket, azon sajátíthatják el az alapvető tudást, hanem azért is, mert itt szlovákul is megtanulnak, hiszen első osztálytól tanulják az államnyelvet, és ez ad aztán egy jó alapot a további idegen nyelvek elsajátításához.
– Aki nem meri a magyar iskolát választani, attól fél, hogy a gyermeke nem fog megtanulni szlovákul?
– Többnyire igen. Pedig ettől nem szabadna félni, hiszen itt a nyolc év alatt megtanulhat, aki szeretne. Tapasztaljuk, hogy aki később olyan pályát választ, hogy szüksége van a szlovák nyelvre, az rövid idő alatt tudja később tökéletesíteni azt a tudást, amit nálunk kapott. A nálunk tanulók sokszor jobban tudják a helyesírást, mint a szlovák iskolában tanulók.
– Miért fontos, hogy anyanyelvükön tanuljanak a gyerekek?
– Az anyanyelven megszerzett tudás vitathatatlanul sokkal biztosabb, mintha idegen nyelven kellene az alapismereteket elsajátítani. Nagyon nem tartom szerencsésnek, amikor egy kisgyereket betesznek egy vadidegen nyelvi közegbe, ahol fél évig jóformán semmit nem ért. Óriási hátrányt szerez, és eleve butábbnak érzi magát a többi gyerekhez képest, ami később is meghatározó lesz számára. Sajnos voltam olyan iskolai programon szlovák iskolában, ahol magyar gyerekek is szerepeltek, és ott izzadtak szegények, mert a nyelvük egyszerűen még nem állt rá, és szégyenkezetek. Nálunk ezek a gyerekek már szárnyalhattak volna, büszkén szerepelhettek volna, itt pedig a hátsó sorban tanulták az alapokat.
Mi mindent megteszünk azért, hogy minél több szülőt behozzunk az iskolába. Nyitott napokat tartunk, hogy lássák, hogyan fejlődnek nálunk a gyerekeik. Volt már olyanra is példa, hogy valaki aztán menet közben hozta át a gyermekét hozzánk, mert belátta, hogy a kicsi kínlódik és itt jobb esélyekkel tanulhat. Nagyon fontos, hogy valóban jó iskolát adjunk, jó pedagógussal, akik megfelelően motiválják a gyerekeket a tanulásra. Büszkén mondhatom, hogy nálunk a legmagasabb az oktatás színvonala a környéken, és mindig igyekszünk fejleszteni is, akár a szaktantermek berendezését, akár egyéb felszereléseket.
– Nagyon közel vannak a határhoz. Ha ezek a gyerekek elvégzik az általános iskolát, biztosan vannak, akik Magyarországon tanulnak tovább.
– Persze, erre is van példa, meg van, aki eleve ott kezdi az iskolát, de olyan is sok van, aki mondjuk, átmegy középiskolába, és aztán elmegy Prágába egyetemre, mert ugye a szlovákból csehül is könnyen megtanulnak. Így volt evvel az én lányom is. Én szerettem volna, hogy egyházi középiskolába járjon, ezért átjárt Esztergomba. Aztán felvették Budapestre, a Semmelweis egyetemre is, de végül úgy döntött, hogy Prágában tanul tovább.
– Ha jól értem, akkor azt is mondja, hogy ez nagy lehetőség is, vagyis a magyar iskolával Szlovákiában sokkal több lehetőséget kapnak, sokkal több kapu nyílik meg.
– Ez pontosan így van. Alaposan el tudják sajátítani a tananyagot az anyanyelvükön, de közben megtanulnak több idegen nyelvet, hiszen az angolt már második nyelvként tanulják harmadiktól, és a kezdetektől tanulják a szlovákot, ami aztán a többi szláv nyelvhez is könnyen hozzásegíti őket, ez így egy óriási előny. Aztán persze ott vannak a lehetőségek, hogy nekik dupla akkora lesz a választék, ha tovább akarnak tanulni, vagy munkát vállalni, hiszen választhatják Budapestet, Pozsonyt, Prágát, vagy akár Debrecent is.
– Mennyire meghatározó az identitás szempontjából az iskolaválasztás?
– Tapasztalataim szerint úgy 13 éves korban kezd határozottan fontos lenni a diákok számára, hogy én tulajdonképpen hova is tartozom. Azok számára, akik nálunk nevelkednek, ez nem kérdés, ők magabiztosan ki mernek állni. Sajnos azok a kisdiákok, akik szlovák iskolába járnak, sokszor egyik nyelvet sem beszélik rendesen, és néha abban sem biztosak, hogy hova tartoznak, vagy szégyellik a gyökereiket.
Nem mondom, hogy a nagyon jó képességű gyerekek onnan nem jutnak tovább, de ha valaki kicsit félszegebb, akár csak közepes képességű, abból mi sokkal többet ki tudunk hozni. Sajnos tényleg azt kell mondanom, hogy a környezetemben nem látok olyat, hogy a szlovák iskolából magyar anyanyelvű kisgyermek messzire jutott volna, tőlünk viszont sokan kerültek nagyon jó helyekre. Mindig nagy boldogság, amikor hálásan visszajönnek az egyetemről a volt diákjaink, ahogy az is, ha jó szakemberként, vagy vállalkozóként látogatnak vissza hozzánk.
A Körzeti Televízió 2012-es felvétele: iskolába hívogató
