Két különleges kiállítást tekinthettek meg a dunaszerdahelyi Szabó Gyula 21 Szakközépiskola diákjai Budapesten.
Mathias Rex Corvinus vagy közkeletűen csak Mátyás király. E név hallatán sokaknak az igazságos király, a fekete sereg, illetve a humanizmus és a reneszánsz művészetének legnagyobb mecénása jut eszébe. Mátyás művészetpártolása messze földön híres volt, ahogy az általa kialakított könyvtár is, amely a Bibliotheca Corviniana nevet viselte. Az ott őrzött kódexeket corvináknak nevezzük. A 2018-as évben a magyarság Mátyás királlyá választásának 560. évfordulóját ünnepelte. Ennek jegyében 2018 novemberében az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Corvina-kiállítást rendezett, amelyet 2019. február 10-ig kereshettek fel az érdeklődők.
A dunaszerdahelyi Szabó Gyula 21 Szakközépiskola diákjai az ősz folyamán számos tanulmányi versenybe kapcsolódtak be, amely a Hunyadiak korához kapcsolódott. Megemlítenénk a Rákóczi Szövetség által szervezett Gloria Victis történelmi vetélkedőt és az iskolánkban megrendezett Mátyás és a humanizmus nevű verseny is. Mivel a korszak a magyar- és történelemórák visszatérő témája, ezért iskolánk vezetője, Molnár Ilona úgy gondolta, a különféle versenyeken jeleskedő diákok jutalomként megtekinthetik a király bibliotékájából származó eredeti corvinákat.
Tanulmányi kirándulás
A közelmúltban a szakközépiskola 26 diákja, valamint magyar és szlovák szakos pedagógusai csodálatos tanulmányi kiránduláson vehettek részt Budapesten a Rákóczi Szövetség jóvoltából.
A tanulmányút elsődleges célja a Mátyás király-emlékévben megrendezett Corvina-kiállítás volt, emellett a Magyar Nemzeti Galéria Munkácsy-kiállítását is sikerült megtekintenünk.
A tanulmányút résztvevői megismerkedtek a budai Várhegyen álló palota történetével és az azt szegélyező, különböző építészeti stílusú épületegyüttesekkel is.
Utunk első állomása Mátyás király könyvtára volt. A szervezők az OSZK épületénél nem találhattak volna szebb helyet a kódexek kiállítására, hiszen egykoron is a királyi palota polcait díszítették. Így – ha csak képletesen – a híres bibliotéka falain belül tekinthettük meg a corvinákat. Mielőtt a tárlatok felé vettük volna az irányt, a kódexkészítés néhány fontos momentumával ismertettek meg bennünket: a kódexkötéssel, a lapokat díszítő különféle motívumok elkészítésének technikáival. A kiállítóteremben aztán szemet gyönyörködtető látvány tárult elénk. Ámulva csodáltuk a darabokat. A tárlatvezető néhány perces ismertetője után következett a leghíresebb corvinák bemutatása. Tudniillik nem minden kódex az OSZK tulajdona és lelhető fel Magyarországon. A világon összesen 220 díszes könyvről van tudomásunk, ebből 53-at őriznek különböző magyarországi létesítményekben. Párizsban, a Vatikánban, Lipcsében és New Yorkban is találhatók darabok, amelyekből néhány a termek vitrinjeibe került.
Kódexek
Mátyás korában nemcsak Itália büszkélkedhetett fejlett kódexkészítő műhellyel, hanem – meglepetésünkre – a középkori Magyar Királyság fővárosa, Buda is! Az oklevelek tanúsága szerint a Budán tevékenykedő két itáliai mester, Francesco da Castello és Francesco Rosselli volt. Szolgálatukért busás fizetséget kaptak. Az utóbbi időben számos corvináról derült ki, hogy minden kétséget kizáróan a budai műhely terméke. Példaként a Pietro Ranzano-kódexet említenénk, amely bizonyítottan magyar földön készült. A diákok legnagyobb csodálatát a Philostratus-kódex váltotta ki, pontosabban a benne található egyik iniciálé, amely Corvin Jánost ábrázolja az 1487. évi bécsújhelyi bevonulásakor. Szemügyre vettük Thúróczy János A magyarok krónikája című művét, melyet 1488-ban Brünnben és Augsburgban is kinyomtattak. Említést érdemel Antonio Bonfini A magyar történelem tizedei című művének kézirata, a görögül íródott Mynas-kódex, továbbá Georgius Trapezuntius Rhetorica című alkotása, melyből az egyik iniciálé megjelenik a magyar fizetőeszköz, az 1000 forintos hátoldalán.
A corvinák megtekintése után a Magyar Nemzeti Galéria Munkácsy-kiállítására váltottunk jegyet, amely a híres festőművész munkásságát és a nyomdokain haladók művészetét mutatja be. Nagy érdeklődéssel figyeltük a tárlatvezetőt, aki Munkácsy Mihály legnagyobb alkotásait prezentálta. Mivel a diákság már tájékozott volt Munkácsy életművéről, így többször előfordult, hogy a tárlatvezetővel dialógust folytattak, sőt, a népszerű festményeken a realista vonásokat is felismerték. Nagy öröm volt látni, hogy akadnak a mai fiatalok között olyanok, akik érdeklődnek a képzőművészet iránt. A tárlat utolsó részében olyan képek kaptak helyet, melyeken szobabelsők, szalonképek, valamint szenvedő emberalakok láthatók. Végül Munkácsy barátjának, a korán meghalt Paál Lászlónak a művészetébe nyerhettünk betekintést.
A maradék időben a Várnegyed épületeit csodáltuk meg, a karmelita kolostort, a Sándor-palotát és a Budai Várpalotát.
Ezúton szeretnénk megköszönni a Rákóczi Szövetségnek, hogy a rendelkezésünkre bocsátott forrásokból ilyen csodás helyekre látogathattunk el, s nem utolsósorban iskolánk igazgatónőjének, Molnár Ilonának, aki mindezt megszervezte.
Duborszky Attila tanár
Forrás: Új Szó
