Nemzetközi tudományos konferencia • 2019. szeptember 17–18.
Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem
Közép-európai Tanulmányok Kara
Dražovská 4, 949 74 Nitra
Támogatóink: a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma és az SZTA Tudományos Ügynöksége (VEGA: 1/0034/17, 2017-2019), Arany A. László Polgári Társaság
2019. szeptember 17., kedd:
12.55: Megnyitó – B-106-os terem: Németh Zoltán, a Transzkulturalizmus és bilingvizmus VEGA-projekt kidolgozója
B-106-os terem:
Szekcióvezető: Ladányi István
13.00 – 13.20: Strickland-Pajtók Ágnes (Eszterházy Károly Egyetem, Eger): Magyar bevándorlók ábrázolása a kortárs brit irodalomban
13.20 – 13.40: Vincze Ferenc (Károli Gáspár Református Egyetem/ELTE): A visszatérés poétikai struktúrái a kelet-európai prózában
13.40 – 14.00: Bányai Éva (Bukaresti Egyetem): Apa csak egy van
14.00 – 14.15: Vita
14.15 – 14.30: Kávészünet
1. szekció B-106-os terem:
Szekcióvezető: Vincze Ferenc
14.30 – 14.50: Rudaš Jutka (Maribori Egyetem): Két kultúra kontextusában formálódó művek sajátosságai
14.50 – 15.10: Ladányi István (Pannon Egyetem, Veszprém): Tolnai Ottó Krik ruže (1988) című, szerb nyelven írt verseskötetének nyelvi és kulturális beágyazottsága
15.10 – 15.30: Visy Beatrix (OSZK): Súlyos határsértés. Határhely(zet)ek, identitáshatárok Tolnai Ottó: Szeméremékszerek című regényében
15.30 – 15.45: Vita
15.45 – 16.00: Kávészünet
2. szekció B-105-ös terem:
Szekcióvezető: Dánél Mónika
14.30 – 14.50: N. Tóth Anikó (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem): Selmecbánya mint transzkulturális tér
14.50 – 15.10: Száz Pál (Comenius Egyetem, Pozsony): Hibrid nyelvű irodalom a kolonizáció és a nemzeti irodalomtörténet-írás tükrében: a bosnyák alhamijado irodalom recepciójának példája
15.10 – 15.30: Keserű József (Selye János Egyetem, Komárom): Umwelt
15.30 – 15.45: Vita
15.45 – 16.00: Kávészünet
1. szekció – B-106-os terem:
Szekcióvezető: N. Tóth Anikó
16.00 – 16.20: Dánél Mónika (ELTE/Oslói Egyetem): Lokalitás és poétika – A többnyelvű magyar irodalom hipotézisei
16.20 – 16.40: Nagy Csilla (Pavol Jozef Šafárik Egyetem, Kassa): Ty kokso! Transzkulturalizmus, nyelv és identitás Ivana Dobrakovová prózájában
16.40 – 17.00: Magdalena Roguska-Németh (Varsói Egyetem): A transzkulturalizmus. Metodológia és fogalomtörténet
17.00 – 17.20: Toldi Éva (Újvidéki Egyetem): Transznacionális tapasztalat Oto Horvat prózájában
17.20 – 18.00: Vita
2. szekció – B-105-ös terem:
Szekcióvezető: Petres-Csizmadia Gabriella
16.00 – 16.20: Patrik Šenkár (Selye János Egyetem, Komárom): Nespochybniteľné otázky komplexného bytia človeka v trojjazyčnej poézii Gabriela Hattingera-Klebaška
16.20 – 16.40: Brutovszky Gabriella (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem): Transzkulturális sokféleség Zehra Çırak költészetében
16.40 – 17.00: Hrbácsek Magdalena (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem): Coddington: A zsidó nő című regényének jellemző jegyei a bináris oppozíció szemszögéből
17.00 – 17.20: Szávai Dorottya (Pannon Egyetem, Veszprém): Az elégia műfaji variációi a nyelvváltó Lorand Gaspar költészetében
17.20 – 18.00: Vita
18.30 – 22.00: Fogadás a Hoffer-vendéglőben (Hotel Zámocká Koruna u Hoffera, Svätoplukova 918/2, 949 01 Nitra-Zobor)
2019. szeptember 18., szerda:
1. szekció – B-106-os terem:
Szekcióvezető: Mizser Attila
9.00 – 9.20: Németh Zoltán (Varsói Egyetem): A transzkulturalizmus és bilingvizmus szintjei a szlovákiai magyar irodalomban
9.20 – 9.40: Ariana Fabiszewska (Varsói Egyetem): A transzkulturalizmus traumái Borbély Szilárd Nincstelenek című regényében
9.40 – 10.00: Csehy Zoltán (Comenius Egyetem, Pozsony): Effemináltság, transzkulturalizmus, queer (Andy Quan példája)
10.00 – 10.15: Vita
10.15 – 10.30: Kávészünet
2. szekció – B-105-ös terem
Szekcióvezető: Nagy Csilla
9.00 – 9.20: Marcin Grad (Varsói Egyetem): Három magyar a Balti-tengernél. A Balti-tenger és a lengyel tengerpart Somlyó György, Pethő Tibor és Ruffy Péter szemében
9.20 – 9.40: Petres Csizmadia Gabriella (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem): Az utazás interferenciája (N. Tóth Anikó: Szabad ez a hely?)
9.40 – 10.00: Polgár Anikó (Comenius Egyetem, Pozsony): Az utazás mint életforma. Az emigráns Kerényi Károly útinaplói
10.00 – 10.15: Vita
10.15 – 10.30: Kávészünet
1. szekció 1. – B-106-os terem:
Szekcióvezető: Hrbácsek Magdalena
10.30 – 10.50: Marta Fülöpová (Comenius Egyetem, Pozsony): Obraz Maďarov v Pamätiach z mladších rokov života Jána Kollára: potreba, stratégia a poetika nepriateľstva
10.50 – 11.10: Alexej Mikulášek (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem): Identita a její rozměry ve významovém dění prózy Susan Faludi Temná komora: reflexe kulturní jinakosti a bytí v „meziprostorech“
11.10 – 11.30: Anita Huťková (Bél Mátyás Egyetem, Besztercebánya): Transkulturalizmus v teórii a praxi prekladu
11.30 – 11.50: Dmitrij Jefremov (Udmurt Állami Egyetem, Izsevszk): Transzformációk a magyar nyelvről udmurt nyelvre fordított szépirodalmi művekben
11.50 – 12.30: Vita
2. szekció – B-105-ös terem:
Szekcióvezető: Csehy Zoltán
10.30 – 10.50: Mizser Attila (Eszterházy Károly Egyetem, Eger): Az Ny mint nyelv Zilahy Péter Az utolsó ablakzsiráf című könyvében
10.50 – 11.10: Bárczi Zsófia (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem): Monoszlóy Dezső Menekülés Szodomából című regényének egy lehetséges transznacionális olvasata
11.10 – 11.30: Olga Makszimova (Udmurt Állami Egyetem, Izsevszk): Az etnokulturális értékek megőrzése a nemzeti irodalmak kölcsönös fordításával
11.30 – 12.00: Vita
12.30: A konferencia zárszava – B-106-os terem: Bárczi Zsófia, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja
Bányai Éva: Apa csak egy van
Előadásomban Papp Sándor Zsigmond Gyűlölet című regényében vizsgálom a transzkulturalitás, a hibriditás jegyeit, a másság/idegenség szövegbeli megnyilvánulását, különböző regiszterek váltását és azok egymásrahatását. A kétnyelvűség, a másik nyelv szövegformáló és -alakító komponense a regénynek, amelynek kiemelt tétje a jelzett térség eltérő, köztességében vizsgált kulturális, vallási és mentalitásbeli viszonytereinek megformálása, a transzkulturalitás meghatározottságának dominanciája.
Bárczi Zsófia: Monoszlóy Dezső Menekülés Szodomából című regényének egy lehetséges transznacionális olvasata
Monoszlóy Dezső Menekülés Szodomából című regénye először 1975-ben jelent meg, Olaszországban. A regényben az emigráns lét elidegenedettségének és marginalizáltságának tapasztalata tematizálódik egy komplex bibliai metaforán keresztül. Előadásomban annak a felfejtésére teszek kísérletet, hogy a fenti tapasztalatok textualizálódása az önláttatásnak milyen stratégiáit hívja életre a regényben, s ezek a stratégiák hogyan alakítják a regény műfaját.
Brutovszky Gabriella: Transzkulturális sokféleség Zehra Çırak költészetében
Zehra Çırak török származású német költőnő. A bevándorló írók azon generációjához tartozik, melynél a migrációs irodalom fokozatosan beleolvadni látszik a német irodalomba. Çırak azonban nem engedi magát sem a német, sem a török oldalhoz besorolni. Objektív költészete a végtelen interkulturális sokféleséget rejti. Műveiben gyakran foglalkozik az én és az idegen oppozíciójának kérdéskörével. Verseiben a nyelvvel való kísérletezés, a grammatikai formák dekonstrukciója a költemények hangulatának egyre nagyobb feszültségét árasztja.
Csehy Zoltán: Effemináltság, transzkulturalizmus, queer (Andy Quan példája)
Az előadás az effemináltság politikai, morális, szomatikus és szerepjátszó aspektusai felől vizsgálja a queer performativitás identitásképző aspektusait a Circa 2000 – Gay fiction at the millenium című antológia transzkulturális szövegeinek tükrében, különös tekintettel a kínai-kanadai író, Andy Quan Hair (Haj/Szőr) című novellájára. A kutatás háttérhálózatát a rassz, a maszkulinitás, a queer és a transzkulturalizmus viszonyrendszere alkotja, valamint a nyugati kulturális paradigmák és a sztereotípiák kérlelhetetlen agressziója.
Dánél Mónika: Lokalitás és poétika – A többnyelvű magyar irodalom hipotézisei
A globális mozgásokban felerősödő transznacionális és transzkulturális jelenségek alapvetően alakítják át a nemzetiről mint homogén entitásról való gondolkodást. A térváltások következtében korunk meghatározójává váló kulturális transzfer, interakció és konceptualizálása az ún. határon túli magyar irodalmi és kulturális jelenségeket is máshogyan teszi megérthetővé, hiszen a 20. század elején a megváltozott politikai határok révén a térképek rétegződése, átrajzolódása hasonló „mobilitást” eredményezett helyben maradt népcsoportok esetében.
Thomka Beáta Regénytapasztalat (2018) című könyvében számos példával szolgál a többféle nemzeti hovatartozás és az ebből fakadó „többnyelvű éntudattal” megírt „ingázó grammatikájú” művekre. A több nyelvhez, kultúrához való kötődés a határon túli magyar irodalmak meghatározó specifikuma. Előadásomban a többnyelvű magyar irodalomnak mint kategóriának a bemutatására Tompa Andrea A hóhér háza (2010) című regényének elemzése révén teszek kísérletet, amelyben a többnyelvűség mint poétikai komponens az irodalmi mű lokalitását teremti.
Ariana Fabiszewska: A transzkulturalizmus traumái Borbély Szilárd Nincstelenek című regényében
Az előadás célja, hogy Borbély Szilárd Nincstelenek című regényének transzkulturalizmusát és a benne megjelenő gyermeki nézőpontot traumatikus tapasztalatként mutassa be. Az előadás első felében a trauma elméletét és a traumatikus nyelv jelenségét tárgyaljuk, majd pedig a gyermeki nézőpont vonatkozásában értelmezzük – a posztmodern irodalom fogalmának összefüggésében, olyan irodalmi műként értelmezve a Nincsteleneket, mint amely a marginalizáltaknak, az alárendelteknek, az elnémítottaknak ad hangot. A továbbiakban előadásom egyik célja annak bizonyítása, hogy ez a marginalizáció trauma forrása lehet, illetve hogy a regényben fontos szerephez jutó transzkulturalizmus jelensége traumatizáló tényezőként lép működésbe.
Marta Fülöpová: Obraz Maďarov v Pamätiach z mladších rokov života Jána Kollára: potreba, stratégia a poetika nepriateľstva
Príspevok skúma obraz Maďarov v diele Pamäti z mladších rokov života Jána Kollára, pričom sa sústreďuje na stratégie vytvárania nepriateľských obrazov. Teoretická časť je venovaná obrazu nepriateľov vo všeobecnosti: kognitívnym východiskám vzniku tohto obrazu a vymedzeniu jeho základných polôh. Na základe interpretácií konkrétnych častí odhaľuje mieru prítomnosti nepriateľských charakteristík v Kollárovom obraze Maďarov. Zameriava sa na umelecké stvárnenie dehumanizácie, na rôzne prejavy a invarianty a na poetologickú dimenziu nepriateľstva v texte.
Marcin Grad: Három magyar a Balti-tengernél. A Balti-tenger és a lengyel tengerpart Somlyó György, Pethő Tibor és Ruffy Péter szemében
A második világháború utáni korszakban a magyar írók és újságírók Lengyelország iránti érdeklődésének jó bizonyítéka néhány lengyelországi útirajz vagy riportkönyv: a Visztula sellője (1954) Somlyó Györgytől, A Kárpátoktól a Balti-tengerig Pethő Tibor tollából (1956), valamint a Varsói hajnal. Lengyelországi útiélmények” (1961) Ruffy Pétertől. Az előadásom célja az, hogy bemutassam, a fentebb említett három magyar szerző hogyan látja a Balti-tengert és ennek az új szocialista Lengyelország életében betöltött szerepét, milyen hatást gyakoroltak rájuk a lengyel tengerparti városok, elsősorban a gazdag és viharos múltú Gdańsk.
Hrbácsek Magdalena: Coddington: A zsidó nő című regényének jellemző jegyei a bináris oppozíció szemszögéből
Az előadásomban arra fókuszálok, hogy a 20. századi történetírás folyamatában érzékelhető diaszpórában élő zsidóság ittléte és a háború utáni emigrációja mennyire befolyásolta a közép-kelet európai zsidóság kultúr- és vallástörténeti hagyományait, beleértve minden rétegzettségét.. Mindezt egy szlovák, magyar és angol nyelven megjelent A. Coddington-regény prizmáján keresztül teszem. Olyan kérdésekre keresve a választ, mint az identitáskategóriák, melyek a társadalmi diskurzus leggyakoribb témája, ezen felül pedig vizsgálom azt is, hogy a kulturális antropológia szimbolikus osztályozási rendszereivel foglalkozó elméletek központi fogalma, a bináris oppozíció miként kel életre a regényben, miként reprezentálódik a Mi és ők csoport hagyományvilága, a sztereotipizálás fokozatai hogyan jelennek meg a szövegben, s nem utolsó sorban milyen kohéziós erők mentén maradt és marad fenn a diaszpórában élő zsidó etno-és vallásközösség Európában és a tengeren túl.
Anita Huťková: Transkulturalizmus v teórii a praxi prekladu
Translatológia vníma preklad ako nástroj na prekonávanie hraníc. Zvyčajne sa pohybuje od východiskového textu k cieľovému, sleduje jeden smer, rieši jazykové a kultúrne rozdiely, pričom kľúčová je prekladateľská stratégia. Aké výzvy kladie transkultúrna realita na umelecký preklad? Akú dominantnú stratégiu preklad zohľadní? Ako reflektuje na kultúrny obrat veda o preklade? Na ktoré javy sa zameriava? Štúdia podáva prehľad o translatologických teóriách zaoberajúcich sa témou transkulturalizmu, resp. aj akulturácie, hybridity a identity (napr. Tymoczko 2007, Chesterman 2010, Cronin 2009 a i.). Aplikačnú rovinu predstavuje sledovanie prekladateľských tendencií vo vybraných slovenských prekladoch transkultúrnych próz písaných v maďarskom jazyku.
Dmitrij Jefremov: Transzformációk a magyar nyelvről udmurt nyelvre fordított szépirodalmi művekben
Egy irodalmi mű egyik nyelvről a másikra való fordításkor különböző típusú transzformációk történnek, melyek segítségével a célnyelvben létrehozott szöveg az eredeti szöveg ekvivalense lesz. A magyar irodalom udmurt nyelvre való fordításakor grammatikai, lexikális és lexikális szemantikai transzformációk használatosak. A grammatikai transzformációk magukba foglalják a szószerinti fordításokat, mondatok szétválasztását vagy egy mondattá való összekapcsolását és a nyelvtani szubsztitúciót (helyettesítést). A lexikai transzformáció három típusa jelenik meg, a transzkripció, a transzliteráció és a kalkok (szószerinti szókölcsönzés). A transzformációk legnagyobb csoportját a következő lexikális szemantikai modifikációk alkotják: specifikáció, általánosítás, moduláció, antonim fordítás, magyarázat és kulturális reáliák fordítása a forrásnyelvből. Előadásomban a fentiekben felsorolt transzformációkra koncentrálok udmurt nyelvre fordított magyar irodalmi művekben, kiemelt figyelmet szentelve a tükörfordításszerű részletek státuszának.
Keserű József: Umwelt
Az előadás Jakob von Uexküll Umwelt-fogalma felől taglalja az emberi és a nem emberi (elsősorban állati) kultúra kérdését. Uexküll fogalma nagy karriert futott be az utóbbi száz évben; többek között olyan gondolkodók gondolatmenetében bukkan fel, mint Martin Heidegger, Thomas Sebeok, Giorgio Agamben, de megjelenik olyan természettudósoknál is, mint pl. az etológus Frans de Waal. Az előadás az Umwelt fogalma felől próbálja meg újragondolni emberi és nem emberi kultúra viszonyát, miközben igyekszik kilépni a hagyományos értelemben vett humanista diskurzus keretei közül, azaz nem ragaszkodik az ember kitüntetettségének gondolatához. A gondolatmenetet a populáris kultúra gazdag példatárából származó esettanulmányok színesítik.
Ladányi István: Tolnai Ottó Krik ruže (1988) című, szerb nyelven írt verseskötetének nyelvi és kulturális beágyazottsága
A Krik ruže (lehetséges magyar fordítása: A rózsa sikolya) című Tolnai Ottó-kötet versei szerb nyelven születtek, és a szövegek őrzik is nyelvi azonosságukat – nem magyar nyelven írta tehát őket szerzőjük, és fordította őket szerbre, hanem a másik nyelv közegében születtek, belőle jöttek létre, és később sem fordította le/írta meg őket magyarul. Tolnai szerb és horvát irodalmi tájékozottsága és olvasottsága rendkívül széles körű, műveltségének jelentős részét a szerb és horvát nyelven és kultúrán keresztül szerezte. Szerb nyelvismerete anyanyelvi szintű, kulturális beágyazottsága olyan mérvű, hogy a délszláv kulturális közegben honos értelmiségiekkel egyenértékűnek nevezhető. Ugyanakkor magyar nyelvi és kulturális azonossága kétségtelen, költészete mélyen a magyar irodalomba és kultúrába ágyazott. A kettős nyelvi és kulturális kötődés a magyar nyelven írt szövegeiben is releváns kérdés, a hatalmas méretű magyar nyelvű életműben szigetszerűen létrejött szerb versanyag vizsgálata pedig nemcsak a szövegek kulturális hovatartozása miatt lehet érdekes, hanem az alkotói poétika, végső soron a szerzőség szempontjából is.
Olga Makszimova: Az etnokulturális értékek megőrzése a nemzeti irodalmak kölcsönös fordításával
Az irodalmi fordítás az irodalomközti kapcsolatok leginkább látható jelenségei közé tartozik. Az udmurt irodalom történetében orosz nyelvből udmurt nyelvre sok fordítás készült, viszont nagyon kevés fordítás született udmurt nyelvből más finnugor nyelvekre. Az udmurt-magyar fordításban áttörésként értékelhető V. Ar-Sergi udmurt író által összeállított és szerkesztett udmurt nyelvű “Danube tulkymyos – Kam Yarduryn” (A Duna hullámai a Kama partján) c. magyar irodalmi antológia megjelenése (1997). Az ezredfordulóra jelent meg V. Ar-Sergi „Uy vadtsyn-Bublyos“ (Lepkelelkek Kozmács István fordításában) (2000) c. regénye. Szintén érdeklődésre tarthatnak számot Ashalci Oki udmurt-magyar nyelvű novelláskötete „Miért csendesek az udmurt asszonyok“, és Kuzebai Gerd Lépések című kötete, melyek Budapesten jelentek meg. Az ilyen és ehhez hasonló kötetek megjelenése a finnugor irodalmi kapcsolatok fejlődésére adnak reményt.
Alexej Mikulášek: Identita a její rozměry ve významovém dění prózy Susan Faludi Temná komora: reflexe kulturní jinakosti a bytí v „meziprostorech“
Příspěvek se soustředí na analýzu polytematického textu „biografické“ knihy americké spisovatelky maďarsko-židovského původu, žurnalistky a esejistky Susan Faludi nazvané Temná komora (In the Darkroom, 2016, čes. a slov. překlad 2018). Významové dění textu blízkého literatuře faktu je podmíněno jak tématem, tak symbolickou platností předmětných detailů, z nichž má motiv „temné komory“ platnost nejen názvu, ale i významově nasyceného, polysémantického, nikoli však významové mnohoznačného, tedy nedourčeného, leitmotivu. Text klade řadu otázek po identitě národnostní, náboženské i genderové, identitě literatury židovské, maďarské i americké, po transitivních vrstvách kulturního bytí jedince i širšího kolektivu. Je současně reflexí antisemitismu nejen doby druhé světové války, ale i útěku před ním, představuje reflexi mentální reality účastníků historických procesů, včetně úniku před „sebou samým“, resp. přijatými i vnucenými rolemi, jazykem a rituály.
Mizser Attila Az Ny mint nyelv Zilahy Péter Az utolsó ablakzsiráf című könyvében
Zilahy kötete a polifonikus nyelvi tér határai között mozog. Így a nyelvi fixáltságon túli kapcsolatokra is utal. Az elbeszélő eszménye ilyenkor a valóság az idealizált nyelv által határolt hozzáférése lenne. Ennek alapján a tematikus textúra és a plurális olvasási stratégia egymásnak feszülésének termékeny terepe ez a kötet. Épp ezért talán érdemes lehet felütni az „ny”-nél. Ez lenne az előadás, és a dolgozat elsődleges tétje is.
Nagy Csilla Ty kokso? Transzkulturalizmus és identitás Ivana Dobrakovová prózájában
Ivana Dobrakovová önéletrajzi ihletésű írásai a női identitás jellegére, és a – nemcsak a nőiségből adódó – idegenség struktúrájára kérdeznek rá. Eközben tereket és városokat, konvenciókat, habitusokat és miliőket vázolnak, amelyekben nemcsak a kelet–nyugat oppozíció egyes vetületei, hanem a jellegzetes kelet-közép-európai köztesség, a helykeresés attitűdje is megmutatkozik. Ebben a szövegvilágban a nyelv nemcsak a (nemzeti, a regionális, a női, a generációs stb.) identitás, és ezzel együtt az önazonosság kifejezésének alapvető alkotóeleme, hanem az integritás lehetőségeinek és korlátozottságának lakmuszpapírja, jelölője is.
Németh Zoltán: A transzkulturalizmus és bilingvizmus szintjei a szlovákiai magyar irodalomban
A transzkulturalizmus jelensége az irodalmiság különböző terein, szintjein, rétegein képes aktivizálódni, működésbe lépni, jelentéseket generálni. Az előadás a szlovákiai magyar irodalom egyes szerzőin és szövegein keresztül tárgyalja a transzkulturalizmus eltérő szintjeit, a transzkulturális szerzői identitás, a szövegek transzkulturális jelentéstermelő gépezete, a társadalmi kontextus transzkulturális gyakorlatai, valamint a recepció transzkulturális irányai és hiányai mentén. Az előadás célja az egyes transzkulturális jelenségek szétszálazása, a fogalmi-interpretációs rétegek felfejtése.
Petres Csizmadia Gabriella: Az utazás interferenciája (N. Tóth Anikó: Szabad ez a hely?)
Előadásomban N. Tóth Anikó Szabad ez a hely? c. kötetének Úti jegyzetek ciklusát vizsgálom az utazás, úton levés, mobilitás életélményének rögzítése szempontjából. A novellacsokor kiemelt figyelmet szentel a mozgás trópusának, és a transzkulturális irodalmi térben értelmezett mozgás irodalmához rendeli a novellákat. A műfajjelölő névvel ellátott ciklus a transzkulturális útleírásra jellemző mobilitás retorikáját, a marginalitás, határélmény, diszlokáció, kimozdítás, helyváltoztatás tapasztalatát sűríti magába, és az utazást alapvető élethelyzetként, állapotként, az identitás integráns részeként értelmezi.
Polgár Anikó: Az utazás mint életforma. Az emigráns Kerényi Károly útinaplói
A világhírű ókortudós, vallástörténész 1943-ban hagyta el Magyarországot. A háború után őt ért támadások végképp elzárták az útját a hazatelepedése elől, így élete végéig Svájcban maradt, s további műveit németül írta (tudományos publikációit korábban is a kétnyelvűség jellemezte). Az előadás nem Kerényi tudományos műveit, hanem szépirodalmi igénnyel megírt úti feljegyzéseit elemzi, az 1950-es, ’60-as évekből. Felmerülő témakörök:
• az antikvitás mint a kulturális emlékezet része, a görög szemmel látott világ;
• az utazás szerepe, életformává válása, az elveszett Európa keresése;
• az emigráns lét, a hazátlanság kérdése, a magyarországi emlékek felbukkanása.
Kerényi utolsó magyarországi éveit egy utazóélet előkészületeiként értékeli, s két tendenciát nevez meg, melyek azt okozták, hogy az utazás polgári felfogásától eltérjen: a nemzeti műveltséghorizont szűkösnek bizonyuló korlátait és a veszélyeztetett európai értékek iránti vágyakozást.
Magdalena Roguska-Németh: A transzkulturalizmus. Metodológia és fogalomtörténet
Azt az elméleti teret, amelyben a transzkulturalizmus fogalma megjelent, az interkulturalizmus, multikulturalizmus, valamint a posztkolonializmus alakították ki. Előadásom egyrészt a fogalmi tisztázás igényével lép fel, másrészt arra a kérdésre is választ kíván adni, miért volt szükség a transzkulturalizmusra mint új értelmezési keretre, és miben jelent ez a fogalmi váltás jelentésbeli eltolódást a kultúrák közötti viszonyok felfogásában. Előadásomban amellett érvelek, hogy a transzkulturalizmus olyan lehetőséget képes mozgósítani, amelyekkel az előző irányzatok nem rendelkeztek.
Rudaš Jutka: Két kultúra kontextusában formálódó művek sajátosságai
Interkulturális világunk mélyrétegeit erősíti az az élettapasztalat, amely szerint egy másik nyelv/kultúra elsajátítása révén új szempontok gazdagít(hat)ják eddigi világlátásunkat, s ezáltal a két- vagy többnyelvű kommunikációs folyamatok hatására minden kulturális színtér keresztúttá, találkozóhellyé alakul(hat). A kisebbségi irodalmak estében a kultúraköziség a térség történelmi helyzetéből fakad, és az irodalomköziség hordozója, hisz a nemzetiségi-kisebbségi irodalom léte eleve kizárja az irodalomról való »egyoldalú« gondolkodásmódot. Tolnai Ottó, Végel László vagy Balázs Attila alkotásaiban a több kultúrához való egyidejű kapcsolódás mutatkozik meg, s e sokoldalú kulturális inspirációkat billentik át a szerzők saját kontextusaikba. Ezáltal mintegy távolságtartó pozícióból képesek bemutatni a körülhatárolható másságot, s ragyogóan hasznosítani a kulturális minták eltéréseit és hasonlóságait.
Patrik Šenkár: Nespochybniteľné otázky komplexného bytia človeka v trojjazyčnej poézii Gabriela Hattingera-Klebaška
A tanulmány Hattinger-Klebaško Gábor magyarországi háromnyelvű (ruszin, szlovák, magyar) költő versesköteteinek elemzésével foglalkozik. Rámutat a multikulturális és –lingvista szerző arc poeticájára, jellemző alkotói stílusára, kifejezésmódjaira. Hangsúlyozza az ebből – már-már természetesen – eredő sokszínűséget és egyediséget. Ennek kardinális tükre azon individuális életsors-filozófia, mely időben és térben mindig meghatározta, meghatározza és meg fogja határozni a nemzetiségi lét adott és megélt körvonalait a költői habitus, illetve a vállalt társadalmi és egyéni „harcok” alapján. Ezen a mezsgyén haladva egyre jobban válik sajátunkká a komplex szöveg – egységesebbé, univerzálisabbá.
Strickland-Pajtók Ágnes: Magyar bevándorlók ábrázolása a kortárs brit irodalomban
Előadásomban magyar bevándorlókat felvonultató kortárs brit műveket vizsgálva elsősorban azt kívánom feltárni, hogy ezekben a fiktív világokban milyen sztereotípiák mentén épül fel a magyar emigráns tipikus képe, s hogy e szereplők jellemzően milyen konnotációkat keltenek a többségi társadalomban. Elemzem továbbá, hogy a befogadó ország mindent átszövő kultúrája milyen válaszreakciókra készteti a bevándorlókat, s hogy ezek egyéni reakciók vagy kirajzolódnak tendenciák az identitás újrakonstruálása során. Végül azt is vizsgálom, hogy a többkultúrájúság mikor jelenik meg frusztráló és debilizáló sehová sem tartozásként, s mikor Homi Bhabha-i pozitív konnotációjú hibriditásként.
Az elemzésbe bevont művek a következőek:
Anita Brookner: Family and Friends
Linda Grant: The Clothes On Their Backs
Penelope Lively: Moon Tiger
Charlotte Mendelson: Almost English
Szávai Dorottya: Az elégia műfaji variációi a nyelvváltó Lorand Gaspar költészetében
Az előadás a nyelvváltó Lorand Gaspar költészetét értelmezi. A témán belül érinti a transzkulturalizmus kérdését, a fordításokat (Pilinszky János), valamint az elégia műfaji hagyományának kérdését az adott multikulturális, többnyelvű (magyar-francia-arab) kulturális hagyományban.
Száz Pál: Hibrid nyelvű irodalom a kolonizáció és a nemzeti irodalomtörténet-írás tükrében: a bosnyák alhamijado irodalom recepciójának példája
Az előadás a bosnyák alhamijado irodalmat (az arab betűkkel írt szerbhorvát szövegeket) vizsgálja, amelyet magyar nyelven eddig nem dolgoztak fel. A délszláv irodalom ezen különleges korpuszát az előadás áttekinti, ám inkább annak recepciójára, s a bosnyák irodalomtörténet-írásban elfoglalt helyére összpontosít. Az alhamijado irodalom az oszmán kultúra térnyerésével született meg, mint a szerbhorvát muszlimok anyanyelvű irodalma, s amely a bosnyák etnogenézis nyomán formálódó nemzeti irodalomtörténet-írás alakulásával egyre inkább megkülönböztetett szereppel ruházódott fel. E korpusz különlegessége, hogy az elsődleges nyelv gyakran az ottomán török, klasszikus arab, vagy perzsa szavakkal keveredik. A nyelvi hibridizációt Homi K. Bhabha nyomán a kolonializmus szempontjából is vizsgálhatjuk, s benne e hatalmi kontextusban megképződő, a megnyilatkozás harmadik terét (third space of enunciacion) ismerhetjük fel.
Toldi Éva: Transznacionális tapasztalat Oto Horvat prózájában
Az előadás Oto Horvat Sabo je stao [Szabó megállt] című regényében és Celanovi ljubavnici [Celan szerelmei] című novelláskötetében a transznacionális tapasztalat megjelenési formáit vizsgálja. Az Olaszországban élő, újvidéki születésű, magát magyarnak (is) tudó szerző mindkét könyvét szerb nyelven írta. Az előadás arra a kérdésre keresi a választ, hogyan jelenik meg a többes kötődés ebben a prózában, a hovatartozás-tudat milyen változatokban és intenzitásban nyilvánul meg benne. A transznyelvűség élménye és a határok átjárásának problematizálása mellett a regény műfajának transzparenciája is a megfigyelés terébe kerül, amely nem függetleníthető Oto Horvat szövegeinek átjárhatóságától sem.
N. Tóth Anikó: Selmecbánya mint transzkulturális tér
Selmecbánya – az alsó-magyarországi bányavárosokhoz hasonlóan – évszázadokon át többkultúrájú (dominánsan német, magyar és szlovák) lokalitásnak, gazdasági és kereskedelmi központnak számított. A többféle kultúra nem elkülönülten élt egymás mellett, hanem egymást metszve, folytonosan változó kapcsolódásokat létrehozva, ami a városlakók állandó cserélődésével is magyarázható. A tanulmány azt vizsgálja, milyen módon tükrözik szlovák és magyar szépirodalmi szövegek a kultúrák keveredését, egymásra hatását.
Vincze Ferenc: A visszatérés poétikai struktúrái a kelet-európai prózában
A különböző nemzeti irodalmakban az 1990 körüli kelet-európai társadalmi berendezkedés változásainak tapasztalatai visszatérő jelleggel csapódnak le. A szövegek ezen változások elbeszélhetősége, poétikai megformáltsága tekintetében egyrészről az egyes irodalmak saját hagyományaihoz nyúlnak vissza, másrészről ezen irodalmak szövegeinek összevetése rámutathat azon jelenségekre, melyek esetlegesen hasonló módon jelentkeztek a különböző irodalmakban. Ahogyan az elnyomás, a szólás- és utazási szabadság hiánya migrációt/emigrációt váltott ki, úgy ezen diktatórikus rendszerek megszűnte, lehetővé tette az elvándoroltak részleges vagy teljese visszatértét. Az előadás arra vállalkozik, hogy többek között Johann Lippet, Richard Wagner, Papp Sándor Zsigmond, Cătălin Dorian Florescu regényeinek összehasonlító elemzése során azt vizsgálja, mennyire tekinthetők az un. visszatérésnarratívák kelet-európai jellemzőnek.
Visy Beatrix: Súlyos határsértés. Határhely(zet)ek, identitáshatárok Tolnai Ottó: Szeméremékszerek című regényében
Tolnai Ottó műve a határ, határsáv, határátlépés konkrét és átvitt jelentéseit egyartán megkísérti. A műfaji határsávban, metafikciós aknamezőn kalandozó „hős” a szerb-magyar határon jelenleg is zajló „migránshelyzet”, menekülthullám témáját a Foucault által jellemzett heterotópiák helyszínei – fogda, börtön, pszichiátria – és az ezeken a helyeken megtapasztalt emberi-morális határhelyzetek (normalitás és őrület, kint és bent határai) által bontja ki. Ugyanakkor a két steril pohárral megtett „zarándoklat” Palicstörténet, személyes- és művészeti múltidézés, helytörténet, továbbá többszörös nyomozástörténet is egyben súlyos alkotói és identitáskérdésekkel megbonyolítva. Tolnai deviancia-heterotópiái, és az ott átélt események, beszélgetések kiváló helyek, helyszínek az alkotói identitást érintő művészeti kérdések, a konkrét és átvitt értelemben határon lét, a körülöttünk zajló történelmi-társadalmi, politikai események, a kistérségi, magyar és európai kulturális válságtünetek szélsőségekig vitt megrajzolására, érzékeltetésére. A szerzői én meg/elnevezett alteregóinak, részeinek folyamatos tematizálása, metafikciós játékban tartása a szerzői identitás sokszínűségét, dilemmáit, a határidentitás kérdéseit explicit tárják fel.
The post Transzkulturalizmus és bilingvizmus appeared first on Magyar iskola.
