Az egész szlovákiai magyar nyelvterületről érkeztek iskolaigazgatók Nagymegyerre, hogy az oktatásügyet érintő problémákról tanácskozzanak.
Morvay Katalin, az Intézményvezetők Országos Társulása elnökének egyik bevezető gondolata az volt, hogy a találkozó nem monotematikus, nem is lehet az, mert gyorsan változik körülöttünk a világ, az iskolavezetők pedig sokrétű kihívásokkal szembesülnek – tudósított a rendezvényről az Új Szó.
A fenti gondolatot folytatta Fekete Irén is, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke, aki úgy fogalmazott, korunkban már feltétel az olyan iskolavezető, aki valójában menedzseri feladatokat lát el.
Törvényi változások
Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet (CPI) igazgatója az ősszel életbe lépett pedagógusokról és a szakszolgálati dolgozókról szóló 138/2019-es törvényt magyarázta lényegre törően. Meglátása szerint a törvény módosításosával akarták megállítani a „kreditőrületet”. Eddig ugyanis nem sok minden korlátozta a pályafokokon való előrelépést, így előfordult, hogy pályakezdőként néhány év alatt a pálya csúcsára dolgozták fel magukat a pedagógusok. Most viszont 5 évet kell eltölteni egy adott kategóriában. Úgy tűnik viszont, hogy az „új őrület” az innovációs képzések bevezetése lesz, mert ezzel pluszpénzt lehet szerezni.
Prékop Mária, az oktatási minisztérium Nemzetiségi és Inkluzív Oktatásért Felelős Főigazgatóságának főigazgatója felsorolta az oktatásügyet érintő változásokat és beszámolt néhány nyugtalanító fejleményről. Egy felmérés szerint Kelet-Szlovákia egyes részein vészesen magas az iskolaelhagyók aránya, ez pedig azt jelenti, hogy minden ötödik embernek alapiskolai végzettsége sincs.
Az iskola falain belüli bántalmazások esetében visszaszorulni látszik a diák-diák ellentétek száma, ugyanakkor a tanár-diák konfliktusok száma növekedett – több tanár verbálisan megalázza a gyerekeket, néhány bírósági per is indult már ilyen ügy miatt.
Válaszút előtt a magyar iskolarendszer
Albert Sándor közoktatási szakértő előadása feszegette a legdrámaibb témát, a szlovákiai magyar oktatási rendszer egyre sürgetőbb gyökeres átalakítását. Mint fogalmazott, ez „a létünkről szól”, s noha aránylag jól kiépített iskolahálózata van a felvidéki magyarságnak, arra kényszerülünk, hogy a csökkenő diáklétszám miatt „optimalizáljuk” azt. Több célból álló összetett stratégiai lépéssorozatot vázolt fel, ahol elsősorban az intézmények megtartása, összevonása a lényeg. „Hangsúlyozni szeretnénk azt is, hogy nem kell iskolákat bezárni. A jelenlegi iskolákból és óvodákból átalakításokkal, összevonásokkal kell olyan intézményeket létrehozni, amelyek finanszírozhatóak lesznek” – emelte ki, s arról is beszélt, hogy kívánatosabb volna megelőzni azt a pillanatot, amikor kritikus lesz a helyzet, s még azelőtt megtenni a fontos lépéseket.
A plenáris részt követően olyan gyakorlati témákkal folytatódott a nap, mint a hiteles „tanító ember” személye, az álhírportálok, illetve a szélsőséges eszmék jelentette veszélyek. A második napon egyebek mellett a digitális kompetenciákról volt szó.
Az eseményt az SZMPSZ, az IOT és a komáromi Regionális Pedagógiai Központ szervezte.
Vataščin Péter
The post Magyar iskolaigazgatók országos találkozója appeared first on Magyar iskola.
