Ötvös Anna kassai helytörténész és a Márai Sándor Emlékkiállítás egyik szervezője a Mesterkurzus program keretében látogatott el a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékére. Előadásában bemutatta Márai Sándor feleségéhez, Matzner Ilonához (Lolához) kötődő kutatómunkájának folyamatát.
A Mesterkurzus program keretében megrendezett előadás témája, Ötvös Anna több évig tartó kutatásának folyamata és gyümölcse, a Lola könyve – Kassától Márai Sándorig című kötet volt. Az előadó elmondása szerint ő elsősorban történész, a könyvírást egy nehéz, de szükséges feladatnak érezte, mivel kutatómunkája során olyan mennyiségű információt halmozott fel, melynek fontossága megkövetelte, hogy az anyagból könyv szülessen.
Matzner Ilona, az „árnyfeleség”, akit a legtöbben csupán Márai sokat rejtő „L.” betűje által tudnak beazonosítani. Az előadó nemcsak mint történész vagy mint Márai-kutató volt kíváncsi Lola történetére, hanem nőként is. Ebből a kíváncsiságból és tudásvágyból született meg a Lola könyve, mely betekintést enged a nagyközönség számára az író és felesége életébe, egy olyan szemszögből, amely eddig ismeretlen, fekete lyukként tátongott a Márai-életműben.
Lola életének feltárása 2010-ben kezdődött. A kutatási módszer különböző forrásokra támaszkodva épült fel: oral history – a család még életben lévő ismerőseinek felkeresése, meginterjúvolása; anyakönyvi kivonatok feldolgozása; a monográfiák és a korabeli sajtó felkutatása; fotók keresése és megfejtése.
Az anyakönyvi kivonatok feltárása során kiderült, kik voltak Lola szülei és nagyszülei, és milyen szerepet játszottak Kassa társadalmi életének alakulásában. Ezután következett a korabeli sajtó fontosságának hangsúlyozása. Az előadó rámutatott arra, hogy ezek a napilapok számos olyan, néha lényegtelennek tűnő információt tartalmaztak, amelyek későbbi munkája során remek kiindulópontként szolgáltak. A legnagyobb kincsesláda a fényképalbum volt, mely több mint 400 fotót rejt. Ezek megfejtése során halmozódott fel a legnagyobb mennyiségű adat, itt határozta el Ötvös Anna, hogy könyvbe foglalja kutatásának eredményét.
A Lola-életrajz
A Lola-életrajz feltárásán kívül Ötvös Anna megfejtette a Moskovits–Horovitz családok viszonyát, feltárta a korabeli Kassa szabadkőműves páholyával kapcsolatos anyagokat. Olvashatóvá váltak Márai Sándor első írásai, melyeket még 1915-ben közölt a Felsőmagyarország című lapban, melynek tulajdonosa Lola édesapja volt. Ennek következtében sok irodalomtörténeti felvetés került tisztázásra, és sok, eddig hiányos információ lett teljes.
A könyv sikerének tudható be az, hogy kutathatóvá váltak Lola naplói is, melyeket eddig elzárva tartottak az érdeklődők elől. Ötvös Annának ezzel egy álma vált valóra. A naplók feldolgozásában kollégája, Mészáros Tibor lesz segítségére. Ennek köszönhetően az irodalomtörténet még közelebb került ahhoz, hogy a Márai-életmű teljes legyen, és egy objektív, mindenre kiterjedő képet adjon az író sorsáról.
Ötvös Anna tudja, hogyan ragadja meg hallgatósága figyelmét, s ehhez hitelessége és munkájához fűződő szenvedélye nagyban hozzájárul. Nemcsak Matzner Ilonáról kaptunk egy sokkal színesebb képet, de azzal kapcsolatban is sok hasznos információval gazdagodtunk, hogyan zajlik a kutatómunka, mik a buktatók, melyek azok a helyzetek, amikor nem szabad feladni, és hogyan kezeljük azokat a szituációkat, mikor a dolgokat nem szabad tovább erőltetni, és néhány célunkról le kell mondani.
Vörös Viktória, a pozsonyi Comenius Egyetem kiadványszerkesztő szakos hallgatója
A rendezvényt a Szenci Molnár Albert Egyesület szervezte, és a KultMinor támogatásával valósult meg.
