Kitekintő Oktatás

Kétségekre ad okot a készülő új magyarországi nemzeti kerettanterv

(Összefoglalónk) • Várhatóan a héten jelenik meg a Magyar Közlönyben az új Nemzeti alaptanterv (NAT) helyett a régi javított kiadása – tudta meg a HVG. A 2020 szeptemberétől induló módosításokon 2017-ben kezdtek el dolgozni Csépe Valéria vezetésével. Az elmúlt évek történéseiről itt olvashattok el mindent.

kerettantervAjánlott irodalmi művek

Idén szeptemberben életbe lépő új tanterv új szerzőket is szerepeltet az irodalomórák kötelező és ajánlott olvasmányai között, új költők, írók kerültek be a kánonba – adta hírül a Magyar Nemzet. Az új NAT tavaly augusztus végén nyilvánosságra hozott előző változata még nem tartalmazta a kötelező és ajánlott irodalmi műveket, ebben a változatban viszont már szerepelnek:

  • Továbbra is kötelező lesz Arany János Toldija és Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeménye, de megjelenik a kínálatban Csukás István, Jókai Mórtól A nagy­enyedi két fűzfa című elbeszélés, Mikszáth Kálmántól pedig három művet is bevettek.
  • A korábbinál többször szerepel a tantervben Wass Albert és Szabó Magda. Előkerülnek Reményik Sándor művei, de megjelenik ajánlottként az angol krimiíró, Agatha Christie is.
  • Bekerült a tantervbe Kecskeméti Vég Mihály, Kittenberger Kálmán, Gyóni Géza, Széchenyi Zsigmond, valamint Kós Károly és Romhányi József munkássága is.
  • A középiskolai évfolyamokon továbbra is tananyag lesz Katona József Bánk bánja, Petőfitől A helység kalapácsa, Vörösmartytól a Csongor és Tünde, továbbá Zrínyitől a Szigeti veszedelem.
  • Bekerült Jókaitól A huszti beteglátogatók, Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet című regénye. Újdonság Herczeg Ferenctől a háromszor is irodalmi Nobel-díjra felterjesztett Az élet kapuja című regény.
  • A világirodalmi részben sok egyéb mellett megmarad Homérosztól az Odüsszeia, Szophoklésztől az Antigoné, Moliére-től A fösvény. Továbbra is tananyag lesz Villon költészete, Balzac Goriot apó, illetve Stendhal Vörös és fekete című regénye is.

Életvitel és gyakorlat

A Magyar Nemzet azt írja, az Életvitel és gyakorlat nem lesz önálló terület többé. Az ide tartozó háztartástan, KRESZ, pályaorientáció, gazdasági ismeretek vagy a családi élet tematika nem tűnik el, csak más tárgyakba olvad, átrendeződnek a hangsúlyok

Megszűnik  önálló tárgy lenni  a mozgóképkultúra és médiaismeret. A tudatos médiahasználattal kapcsolatos kompetenciák erősítése a jövőben átszövi a tantárgyakat, ezeket az ismereteket nem elszigetelten fogják tanulni a diákok.

Az Ember és természet műveltségterület a továbbiakban Természettudomány és földrajz néven fut majd, valamint átalakul az Ember és társadalom terület is.

Az új NAT alkotói a diákok terhelésének csökkentését ígérték, de ez nem lesz számottevő: a heti maximális óraszám a korábbi 35 helyett ezentúl csak 34 lehet középiskolában, még a legfelső évfolyamokon is.

Ahogy Horváth Zsuzsanna írja tanulmányában:

„A hierarchia csúcsán álló Nat-megrendelők, domináns politikai csoportok akaratából következő közbeeső, váratlan változások tovább sújtják a rendszert. A külső és/vagy belső igényből fakadó mélyreható változások értelemszerűen lefékeződnek, mert nem könnyű bárkákat, hanem hatalmas (csata)hajót kellene átnavigálni szűk csatornán.”

A Csépe Valéria akadémikus vezette csapat jelentős tananyagcsökkentésben, illetve -átalakításban gondolkodott, ám a szélesebb körű szakmai viták hiányában azt sem tudni, hogy ezek a szempontok milyen súllyal jelennek majd meg a kerettantervekben. Az mindenesetre nem ad okot optimizmusra, hogy a NAT és a kerettantervek egyes részeinek átdolgozását a Nyugatot „kis zsidó lapocskának” tartó, Kertész Imre magyarságát megkérdőjelező Takaró Mihályra bízták. Így nem lehet véletlen, hogy a bizonyítottan fasiszta Wass Albert is bekerül a tananyagba – tovább rombolva a teljes lakosság ép erkölcsi érzékét.

A diákok kiszolgáltatottságát ráadásul nemcsak a közoktatásban növeli a Fidesz-kormány, hanem a felsőoktatási felvételinél is. Az idén érettségizők ugyanis csak november közepén tudták meg, mik lesznek a felvételi követelmények. Holott például egy egyetemi felvételire való felkészülés éveket igényel, a felvételi metódus pedig nagyban meghatározza, melyik tantárgyakra érdemes ráerősíteni a jelentkezést fontolgató diáknak.