Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet vezetője a napokban a Facebookon tette közzé azokat az adatokat, amiket a magyar tanítási nyelvű tanintézményekre szűrt le a Tudományos és Műszaki Információs Központ 2019/20-as tanévre közzétett adataiból.
A magyar gimnáziumi hálózat alakulása az elmúlt évtizedben
Az 1989-2014-es években az alapiskolás tanulók számának radikális (41%-os) csökkenése értelemszerűen a gimnáziumi tanulók számának csökkenését vonta maga után. Az alábbiakban vizsgált elmúlt évtizedben (a 2010-es év adatait 100%-nak tekintve) országos szinten 21,3%-os (90 ezerről 70 ezerre), a magyar gimnáziumok esetében ennél még nagyobb, 29,8%-os (négyezerháromszázról háromezerre) volt a csökkenés mértéke.
A magyar gimnazisták száma az országos létszámokhoz viszonyítva nagyon alacsony, egyetlen évben sem éri el az 5%-ot (a kívánatos értéknek 6,5% körül kéne lennie), az utolsó három évben nagyon erőteljes a fogyás (az idei tanévben csupán 4,33%).
A szakoktatás mellett (amely területen a legrosszabb a magyar nyelvű oktatás helyzete) a magyar nyelvű gimnáziumi oktatás került az elmúlt években, évtizedben lecsúszó pályára. Ahogy azt egyik előző bejegyzésemben jeleztem, a 23 gimnáziumunkból 12-ben a diákok létszáma 100 fő alatt van, vagyis az adott diáklétszámra vetítve sok kislétszámú, anyagilag nehezen fenntartható iskolánk van. A gimnáziumi hálózat optimalizálása az egyik legsürgősebb oktatáspolitikai és szakmai feladata a magyar közösségnek.
A magyar alapiskolai hálózat alakulása az elmúlt évtizedben
A rendszerváltást követő 25 évben (a születések csökkenésének megfelelően) az alapiskolai tanulók száma drámai mértékben csökkent, 2014-re az országos tanulói létszám 41%-kal fogyott 1989-hez viszonyítva. Ez a fogyás arányosan érintette a magyar nyelvű alapfokú oktatást is, azzal a sajátossággal, hogy „mélypontját” két évvel később, 2016-ban érte el.
Lényeges eltérés, hogy míg 2014 után az alapiskolások száma országosan erőteljes növekedésnek indult (5 év alatt 30000-rel nőtt a tanulók száma), a magyar alapiskolás tanulók száma a 2016-os mélypontot követő években 29200 fő körül stabilizálódott (stagnál). E kettős hatás miatt arányaiban a magyar alapiskolások száma folyamatosan csökken, az idei 6,45% az elmúlt 30 év legrosszabb értéke
A magyar óvodai hálózat alakulása az elmúlt évtizedben
A felvidéki, magyar nyelvű oktatás, nevelés, képzés és művelődés szempontjából meghatározó szereppel bírnak az intézményesített oktatás-nevelés alappilérei, az óvodák. Az alábbi ábrákon az óvodások számának alakulását, változásait mutatom be országos szinten, ill. a magyar óvodásokra vetítve. Az ábrák az elmúlt évtizedet, a 2010-2019-es éveket ölelik fel.
Az ábrákból kiolvasható, hogy országos szinten az óvodások száma folyamatosan, töretlenül emelkedett, és az évtized végére, 2019-re 18,5%-os növekedést ért el (2010-hez viszonyítva).
A magyar óvodákban a kezdeti, erőteljes, az országos átlagnál magasabb növekedést 2012-2017 között csökkenés váltotta fel, mélypont a 2017-es év. Az utolsó két évben látványos növekedés történt..
A rendszerváltás óta a magyar óvodába járó gyermekek száma az összes szlovákiai óvodáshoz viszonyítva 5,4-7,1% között mozog – függetlenül attól, hogy az adott időszakban a népszámlálási adatok szerint Szlovákia állampolgárainak mekkora része vallotta magát magyar nemzetiségűnek (1991: 10,8%, 2001: 9,7%, 2011: 8,5%). Az alábbi grafikon a magyar óvodások %-os arányát mutatja az 1989 – 2019 időszakban. Arányaiban a legtöbb magyar óvodás 1994-ben volt (7,08%), a legkevesebb pedig 2017-ben (5,46%) – ennek összetett (társadalmi, politikai, szociális és szakmai) okait alapos vizsgálatok tárhatják csak fel…
