A Heti Világgazdaságban fontos vita zajlik a közoktatásról. Olvasóink figyelmébe ajánljuk Gyarmathy Éva: Az ideális iskola hat jellemzője címmel megjelent írását (a linken elérhető).
„Kutatóként csak olyasmit állítok, amit vagy én, de főképpen mások (akik millióan vannak, és évezredek óta foglalkoznak a tanulás és gondolkodás témájával) igazoltak” – írja Gyarmathy Éva Prima-díjas pszichológus, a magyarországi Diszlexia Központ megalapítója, az MTA tudományos főmunkatársa.
…
Még iskolapszichológus korszakomban szembesültem a most megírt problémával. Ez a rendszerváltásnak nevezett esemény előtt volt, 1987-ben. Egy mamut iskolában (2600 diák) küzdöttem a pedagógusokkal és gyerekekkel együtt, hogy élhetővé tegyük az élhetetlent. Próbáltam meggyőzni a tanárokat, hogy merjenek módszert váltani, mert nincsen vesztenivalójuk.
Mutogattam a felejtés görbéjét, amely szerint a gőzgép hatékonyságának szintjét sem éri el a tanultak megtartása, és javasoltam, hogy nézzük meg, hogyan működik ez a tananyagra.
A szaktanárokat arra kértem, hogy adjanak fel 3 olyan kérdést a tantárgyukból, amelyekre minden 8. osztályos diák válaszolni tud, de nem a 8. osztályos tananyagból való. Az így kialakított kérdőívet mint műveltségi felmérést adtuk a gyerekeknek, és azzal motiváltuk őket, hogy a középiskolai ajánlásba (akkor még volt ilyen) a jó teljesítményt beírjuk. Az eredményt megdöbbenve látták a tanárok és én is: 50 százalék. Vagyis a legalapvetőbb, kevés kis tananyagnak is csak a felére emlékeznek a gyerekek. Később több iskolára is kiterjesztettük a vizsgálatot. Az eredmény 60 és 20 százalék között mozgott, az iskola hátterétől függően. A legjobb tanuló 89 százalékot ért el. (A kérdőívet e kötet végén meg lehet nézni, ki lehet próbálni.)
Bárki megismételheti a mostani tananyaggal a vizsgálatot, garantáltan nem lesz jobb a helyzet. Emiatt nem végeztem el most ezt a kutatást. Nem szeretek olyan vizsgálatot végezni, amelynek biztosan tudom az eredményét.
…
Szemléltető illusztrációk a cikkből
