Juhász Aladár jegyzete
Ebben az évben nem lesz érettségi vizsga – ezt a tegnapi hírt valószínűleg már mindenki ismeri. Ki-ki a vérmérséklete vagy az érdekei alapján reagált rá: az érintett diákok nagy része bizonyára kitörő örömmel – máris kering a neten egy megkoronázott Gröhling-fotó -, a tanárok többsége meg értetlenkedve áll a váratlan döntés előtt. Nem azért, mert rosszat kívántak volna a diáknak, hanem érzik, hogy valami nagyon nincs rendben ezzel a rendelettel.
Mindig is meggyőződéssel hittem, hogy az oktatásnak – az egészségügy mellett – különleges, kivételes helye van egy ország életében. Az egészségügynek – sajnos csak egy járványnak köszönhetően – esélye van arra, hogy megkapja az őt megillető helyet a társadalomban. Az oktatásügyben pedig most lehetünk tanúi annak, hogy még mélyebbre kerül, mint eddig volt.
Mert ez az érettségi-megszüntető rendelet nem csak arról szól, hogy nem kell kérdést húzni, nem kell tanúbizonyságot adni a tudásról, nem kell felkészüléssel és vizsgával stresszt átélni, nem kell belefáradni a teendőkbe.
Ez a rendelet a törvényhozók inkompetenciájáról, éretlenségéről szól. Olyan emberek dönthettek a kérdésben, akik fel sem tudják mérni, mi a szerepe, célja egy ország életében a színvonalas oktatásnak. Okos gondolkodás helyett egy bürokrata, adminisztratív tollvonással tizedrangúvá degradálták ezt a szakterületet. Mintha csak selejteztek volna egy raktárban: leírunk 2 vödröt, 3 szúette szekrényt…
Pedig hát a rendelettel sokunk szemében az oktatás szebb jövőjébe, a valódi tudásba, az igazi teljesítménybe vetett hitet írták le.
Ezután lehet a továbbiakban is szépeket fröcsögni arról, hogy tudásalapú társadalmat akarunk.
Lesz ehelyett valóságshow-fogyasztó, facebook-kommentekből tájékozódó, évi 55 zenei vetélkedőt végigizguló, fake newst és összeesküvés-elméleteket megosztó, laposföldhívő, idióta tiktok-produkciót készítő… populista politikusok üres szövegeit megzabáló, önálló, kritikus gondolkodásra képtelen, összeszerelő üzemekben robotoló engedelmes jobbágy. Mert ennek a lehetőségét is tartalmazza a miniszteri rendelet.
Nagyon nagy idealizmus kellene ahhoz, hogy higgyek még az oktatásügy fontosságában, fejlődési lehetőségeiben. Pedig szerettem tanítani, hittem abban, hogy van értelme a munkámnak. Ilyen jelenségek után viszont megkérdőjeleződik bennem ez a hit.
Miniszter úr, törvényhozók, illetékesek! Ideje lenne felnőni a nagy feladathoz.
Ideje lenne éretté válni!
…..
Fotó: Mindeközben Németországban elkezdődött az érettségi vizsga.
