Milan Hejný cseh matematikaprofesszorral, módszertani szakemberrel beszélgetett Jaroslava Koníčková az eduworld.sk oldalon arról, kiképpen kellene változtatni az oktatáson ahhoz, hogy a gyerekeknek ne kizárólag több tudást tudjunk átadni, hanem pozitív viselkedési mintákat is egyben.
|
Prof. RNDr. Milan Hejný a szerzője annak a rendhagyó oktatási módszernek, amelyet Hejný-módszerként ismernek a módszertanosok. A módszer a gondolkodási sémák felépítésére alapoz. A pedagógus összefüggésekre irányítja rá a tanulók figyelmét, feladatokat ad és vitákat szervez. A gyerekek ezáltal szórakoztatóbb formában tanulják a matematikát, motivációt szereznek, jobban érdeklődnek iránta, gyakran önként látogatják a szakköröket vagy jelentkeznek matematikai versenyekre. |
A gyermeket örömmel kell eltöltenie annak,a mit éppen csinál – állítja a szakember. – És ez leginkább akkor alakul ki, ha saját maga fedezheti fel a körülötte lévő világot. Mi azonban sok mindent készen tálalunk a számára. Ezért elsősorban a tanárnak kell megváltoztatnia a módszereit.
A szakember rendkívül fontosnak tartja, hogy a pedagógus képes legyen különbséget tenni a gyermekek képességei között: mindenkinek olyan feladatot válasszon, amellyel velebír. Hiszen ami az egyik tanuló számára játszi könnyedséggel megoldható feladat, a másiknak kudarcot okozhat megoldhatatlanságával. A tanár mesterségbeli tudása abban nyilvűnul meg, képes-e eltalálni, hol vannak a diákja képességének határai. Hejný professzor szerint ideje lenne annak, hogy az iskolákban elkezdjék alkalmazni az egyénre szabott oktatást. A gyermeket ugyanis le kell hogy kösse a tanulás folyamata, örömet kell benne lelnie. Miközben az oktatás még mindig csak az eredményt nézi, nem a folyamatot.
„A modern oktatásban maga a folyamat kezd felértékelődni, sokszor értékesebbnek tartjuk magánál a végeredménynél is. A gyermek ugyanis a folyamat során rengeteg élménnyel gazdagodhat, és nem csupán a tudását, ismereteit tekintve, hanem a többiekkel, az osztálytársakkal, a közösséggel való kapcsolatában is. Elvégre az iskola nem csak a művelődés helyszíne, hanem a szocializációé is.”
Eközben ki lehet használni a gyerekek máshol szerzett ismereteit, képességeit, tapasztalatait is. A motiváláshoz nagyon jó alap a gyerekek egyéni sikeressége, a hibákat pedig fel lehet használni példaként, a tanulás kellékeként, miközben együttműködésre ösztönözzük őket a feladat megoldásában.
Az oktatás lényege: szeressük a gyermeket, és higgyünk abban, hogy nagyon sok dolgot képesek önállóan megoldani.
„Szeretni a gyermeket nem azt jelenti, hogy adok neki csokoládét. A valódi szeretet az, ha megpróbálom megérteni őt – mondja Hejný professzor. – A gyermek el akar igazodni a világban. Csak úgy tudunk segíteni neki ebben, ha rájövünk, mit is szeretne igazándiból. Ha nem ismerjük jól, tévútra kormányozhatjuk.”
Az is lényeges, hogy a gyermek lássa mindannak az értelmét, amit csinál. Sokat árthat egy olyan tanító, aki nem kérdez vissza, nem ellenőrzi, értik-e az anyagot a diákjai. A jó tanár figyel, nem vág a diákjai szavába, nem javítgatja egyfolytában a hibáikat, nem akarja őket egyformává faragni.
Rendkívül erős motiváló tényező, ha a tanár örülni tud a diák sikerének. Ha együtt tud vele örülni. Az ÖRÖM a legerősebb motiváció, amely a gyermeket bölcs döntések meghozatalára és jó cselekedetekre fogja ösztönözni a jövőben is..
Az is sokat segít az empátia fejlesztésében, ha a pedagógus személyes példákkal gazdagítja az oktatás folyamatát. Állítása szerint a legnagyobb ajándék, amit a diáknak a tanár adhat: az idő.
