A HVG magyarországi szakértőket kért meg, hogy értékeljék az elmúlt majdnem 2 évet – a klímaváltozás elleni küzdelem fényében.
legutóbb egy Instagram-bejegyzésében azt írta, nem gondolta volna 100 héttel ezelőtt, hogy még mindig ezt csinálja majd, bár azóta sok minden történt: milliók vonultak az utcára, hogy csatlakozzanak a klímaharchoz, miközben 80 gigatonna szén-dioxidot bocsátottunk ki és elveszítettünk 2 kritikus évet, hogy végre történjen valami.
„Eddig még nem volt olyan ember, aki ilyen okosan átlátta az összefüggéseket és ilyen keményen ki is merte mondani azokat. Lehet, hogy éppen a betegsége miatt van így, de csak ő merte megtenni például azt Bonóval, hogy azt mondta az ír rockénekesnek: te akarsz velem a klímaváltozásról beszélni, amikor magángéppel repültél ide? Valószínűleg nincs az a fiatal, aki ne olvadna el Bono előtt a nagy megtiszteltetéstől” – magyarázza Greta Thunberg sikerét Ürge-Vorsatz Diana, a CEU professzora, a Kormányközi Klímavédelmi Testület (IPCC) egyik alelnöke. Szerinte a legtöbb alulról szerveződött mozgalom azért törik meg, mert az elitbe való bekerülésért cserébe hajlandó elfogadni az ott érvényes játékszabályokat. „Thunberg viszont nem hajlandó erre, ő nagyon keményen megmondta mindig az igazat, amit sokszor mi tudósok sem mondunk ki egyértelműen, mert mi is félünk és egy kicsit meg vagyunk már törve” – tette hozzá.
Bár a CEU-professzor szerint Greta Thunberg nagyon sokat tett a környezetvédelem ügyéért, az egész kérdés akkor robbant be igazán a köztudatba, amikor az IPCC 2018-ban nyilvánosságra hozta a másfél fokos felmelegedésről szóló jelentését. „Az emberek akkor tényleg megijedtek attól, hogy mi lesz és nagyon jókor jött Thunberg mozgalma is. Igazából nem is ő az első lázadó, már régóta vannak fiatalok, akik a világ több pontján tüntettek a klímaválság elégtelen kezelése ellen, de ő pont akkor jelent meg, amikor változni kezdett a közhangulat” – tette hozzá.
„A fiatalok klímamozgalma, személyesen Greta Thunberg is nagyon sokat hozzátett ahhoz, hogy erősödjön a környezeti kihívásokra és a klímaválságra irányuló figyelem. Az Európai Bizottság legutóbbi közvélemény-kutatása szerint a lakosságnak már 93 százaléka tartja valós és súlyos problémának a klímaváltozást. Ebből 79 százalékék kifejezetten súlyos problémának tekinti, ami a 2017-es hasonló kutatáshoz képest 5 százalékos növekedést jelent” – értékelte e „Greta-jelenséget” a Zhvg-nek Sipos Katalin, a WWF magyarországi vezetője.
Ő is úgy érzi, hogy a koronavírus-járvány sok mindent lelassított, így a klímaváltozás problémájáról is időszakosan elvonta a figyelmet – ami teljesen érthető egy egészségügyi válsághelyzetben. „Volt viszont egy sor előremutató mellékhatása a járványnak. A kényszerű passzivitás és a fogyasztás bezuhanása azonnal kitisztította a városok levegőjét, a korábban forgalmas tengeri kikötőkbe bemerészkedett az élővilág, és személyesen is megtapasztaltuk, hogy ha muszáj, képesek vagyunk gyorsan és gyökeresen megváltoztatni az életvitelünket. A járvány megmutatta, hogy ki tudunk lépni a megszokásokból, és erre azonnal reagál a környezet” – magyarázta.
Úgy vélte, nem igaz az, hogy csak a fiatalabb generációkat érdekli a bolygó sorsa. „Egyik generációról sem mondhatjuk, hogy egységesen támogató vagy elutasító lenne a környezeti problémákkal szemben. De az nagy különbség az idősebb korosztályokhoz képest, hogy a fiatalok az internetnek köszönhetően világpolgárként nőnek fel, bármilyen globális adathoz és trendhez közvetlenül hozzáférnek, és nagyon szabadon tudnak gondolkodni. Az életkorukból adódóan ők biztosan meg fogják élni a környezeti válság összes krízisét, és ezt sokan a bőrükön érzik” – vélekedett.
Perger András szerint az is óriási eredmény, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség olyan kijelentést tesz, hogy a koronavírus-járvány lehetőséget teremtett arra, hogy ne a fosszilis energiahordozókat támogassák, hanem a megújulókat és az energiahatékonyságot. Vagy hogy a Világgazdasági Fórum egyik ügyvezetője arról ír a mentőcsomagok kapcsán, hogy az egyenlőtlenségeket és a klímaváltozást kezelni kell. Az Európai Unióban is gőzerővel dolgoznak a 2030-as klímacélok szigorításán. És a magyar kormány is elmozdult a korábbi érdektelenségtől, sőt uniós folyamatok akadályoztatásától, legalább a kommunikáció szintjén: „Orbán Viktor az évnyitó beszédébe is beemelte a klímaváltozást és egy klímaprogramot is csináltak. Változik a nyelv és változnak a szempontok” – hangsúlyozza.
A Greta felé irányuló gyűlölet pedig a szakértő szerint abból fakad, hogy a lány kiállása, mondatai betaláltak. Ezek először sokakban tiltakozást váltottak ki, mert nem szeretjük, ha valaki változtatni akar az életünkön, de ugyanakkor változást is elindít. „Ezek olyan dolgok, amiket már rég le kellett volna futtatni, de néhány éve még esély se lett volna erre. Változnak az idők, és Greta mozgalmának ebben szerepe van. Nem hagyhatod figyelmen kívül, hogy mit akar ennyi, utcára vonuló ember” – összegzi.
Mind a klíma-, mind az ökológiai válság egyik legsúlyosabb veszélyeztető tényezője a nagyipari mezőgazdaság, a nagyüzemi állattartás – teszi hozzá, ezért fontosnak tartja, hogy egyéni szinten is vállaljuk a felelősséget és változtassunk, például az étkezési szokásainkon: együnk kevesebb húst, több ökozöldséget és gyümölcsöt.
„De szükség van a tömeges megmozdulásokra is, mert rá kell kényszeríteni a multik és a különböző lobbicsoportok által ellehetetlenített döntéshozókat, hogy az élet megmentését, a közérdeket tartsák szem előtt” – véli Rodics Katalin, aki szerint az EU-ban nagyon jó folyamatok indultak el a klíma és élővilág védelem területén és úgy látja, ezt meg is akarják valósítani, amire jó alkalom lehet a németek soros elnöksége.
