Ma tartotta Szepsiben a Szlovákiai Magyar Iskolák XX. Országos Tanévnyitó Ünnepségét a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, az ünnepségen elhangzott Kozsár Julianna nyugalmazott pedagógus tanévnyitó üzenete a hazai magyar iskoláknak.
„Kedves tanuló ifjúság!
Egy szokatlan tanév után újra padba ültök. Azt remélem, örömmel teli várakozással és a rátok váró feladatok iránti kíváncsisággal teszitek. Összemosolyogtok társaitokkal és máris kópéságon töritek a fejeteket. Iskolába járni jó, higgyétek el nekem, erről ti is meggyőződhettetek az elmúlt hónapokban.
Miért kell tanulnotok, hiszen elég, ha kezelni tudod a számítógépet, ott mindent megtalálsz. De vajon megtalálod-e a tanárod, a barátod sokatmondó tekintetét, a biztató bólintást, a megerősítő vállveregetést? Miért kell ennyi felesleges dolgot megtanulnom – teszitek fel gyakorta a ti igazságotok szerint jogos kérdést. Igen, valóban nehéz eldönteni, mi a kevésbé fontos, a fontos és a nagyon fontos tudnivaló. Az bizonyos, hogy tanulással pallérozott lesz elmétek, látóvá válik szemetek és ettől egyre szebbek lesztek, mert a szépség a látó szemében rejlik.
Vajon baj-e, ha eszedbe jut egy-egy szép verssor a pillanat hangulatában? Baj-e, ha érted a természet fizikai, biológiai törvényeit, ha előre tudod, hogy mennyit fogsz fizetni a pénztárnál? Baj-e, ha megtanulsz előrelátó lenni, ha megtanulod megérteni a világot? A számítógép fontos dolog, de tud-e friss cipót sütni, meg tudja-e javítani az ajtózárat, a vízcsapot, ültet-e paradicsomot vagy gyümölcsfát? Lássátok a világot, a teremtő kezeket, tanuljatok meg különbséget tenni hasznos és haszontalan elfoglaltság között. Legyetek büszkék arra, hogy ismeritek Petőfit, Adyt, Márait, Kodályt, Bartókot. Szeressétek anyanyelvi kultúrátokat, mert az a megtartó erő, amire szükségetek lehet. Ne kérdezzétek hát, hogy miért kell ezt vagy azt megtanulni. Fogjatok hozzá már a második napon. Jó tanulást kívánok.
Kedves pedagógusok!
Közel háromnegyed évszázad nyomja a vállam. Életem során szerencsém volt megismerni ügyes, szorgos, dolgos ám anyagiakban nem nagyon dúskáló embereket és olyanokat is, akik ügyeskedők, becstelenek a mások kárára élősködők, anyagi jellegű gazdagságukkal hivalkodók. Mostanában zömmel az utóbbiak lettek gyermekeink szemében a követendő példa. A legtöbb fiatal álma a minden erőfeszítés nélküli gyors meggazdagodás lehetősége. Tudom, nehéz a helyes értékrendet elültetni a fejükben, mégis nap mint nap meg kell küzdeni érte. A nevelés hatékonysága legtöbbször csak évek, néha évtizedek múltán válik láthatóvá. Ezért legyetek türelmesek és ne feledjétek, hogy a gyermekek később azok iránt viseltetnek hálával, akik megérintették a lelküket. Az emberi melegség létfeltétele a sarjadó léleknek. Szeretettel neveljétek őket. Adjatok nekik egyenes tartást, kezük-lábuk kapjon iránytűt a helyes útra és érezzék szívetek segítő szándékát. Munkára hát, várnak a csillogó szemű gyermekek.
Végül, de nem utolsósorban, önökhöz is szólok, kedves szülők!
Önök magyar iskolába adták gyermekeiket. Tették ezt azzal a biztos tudattal, hogy a legjobbat cselekedték meg velük. Ez így igaz, mert az anyanyelv kapaszkodó, biztos menedék, kapocs a családban. Csakis édesanyánk nyelvén érezzük igazán a szó ízét. A gyermek szellemi fejlődésének záloga az anyanyelv és a kultúránk, amitől mi másak vagyunk, többek vagyunk, még ha kisebbségben is. Ne féltsék gyermekeiket, jó kezekben lesznek. Megvédik magukat és megtalálják helyüket a nap alatt. Legyen sok örömük belőlük, legyenek sikeresek, elégedettek és boldogok.
Szerencsés tanévkezdést, szorgos napokat és sok sikert kívánok az új tanévben.”
Kozsár Julianna nyugalmazott pedagógus, Kassa
Szepsi, 2020. augusztus 30.
