Az élőlények boldogan lélegzik be a levegőt, ezt a nitrogéngázt is bőségesen tartalmazó éltető koktélt. Akadnak azonban helyzetek, amikor a nitrogéngáz belégzése nem tesz jót egészségünknek.
Szobahőmérsékleten és légköri nyomáson a nitrogén is színtelen, szagtalan gáz. Vízben kevéssé oldódik, ezért gázfejlesztéskor víz alatt felfogható. Ez igen hasznos, mivel a nitrogéngáz sűrűsége alig kisebb, mint a levegőé. Ha a szabad levegőn kísérelnénk meg felfogni, akkor igen könnyen elkeveredne a levegővel.
A nitrogén forráspontja valamivel alacsonyabb (-196 °C), mint az oxigéné. Ezen alapul a cseppfolyós levegő desztillációval történő szétválasztása.
| A nitrogén vízben, illetve vizes oldatokban való oldhatósága élettani szempontból nem elhanyagolható. Ezzel függ össze az ún. keszonbetegség. Amikor a búvárok túlságosan mélyre merülnek a tengerben, a nagyobb nyomás hatására megnő a gázok, így a nitrogén oldhatósága is a vérben. Ha túlságosan gyorsan emelkednek fel a felszínre, akkor az oldhatóság olyan sebesen csökken, hogy nincs elég idő a felesleges nitrogénnek a tüdőn keresztül történő kilégzésére. Ekkor a nitrogén apró buborékokat alkotva a vérerekben válik ki, és ezzel elzárja a hajszálvékony ereket, és ún. légembólia jöhet létre, amely vérkeringési zavarokkal, súlyosabb esetben a végtag elvesztésével, esetleg halállal is végződhet. Ugyanennek elkerülésére alkalmaznak nyomáskiegyenlítő keszont a mélyben dolgozó bányászok vagy a metróépítők esetében. |
A nitrogén az élő szervezetek egyik fontos alkotóeleme. Az elemi nitrogént csak néhány baktérium és kékmoszat tudja hasznosítani. Ezek az úgynevezett nitrogén gyűjtő szervezetek a nitrogént ammóniává alakítják, és ezt építik be saját szerves vegyületeikbe. A többi élőlény képtelen az elemi nitrogén vegyületté alakítására. A levegő nitrogén tartalma azonban nem csökken, hiszen a lápos területeken élő denitrifikáló baktériumok képesek elemi nitrogént felszabadítani a nitrogén vegyületekből. Ez a levegő nitrogén egyensúlya szempontjából fontos folyamat káros a lápos területek élővilága szempontjából, hiszen ezzel csökken a növények által hasznosítható nitrogén tartalom.
