Az orbitális űrturizmus viszont évszázadunk első évtizedében elkezdődött, eseményeit olvasóink rendszeresen követhették, nem utolsósorban Charles Simonyi két repülése okán. A sorozat azonban 2009-ben megszakadt, közvetve az űrrepülőgépek leállítása miatt, attól kezdve ugyanis nem maradt a Szojuz űrhajókban értékesíthető szabad ülés, a teljes kapacitást lekötötte a NASA saját űrhajósai számára, a jegy ára pedig fokozatosan emelkedett 90 millió dollárig. A jelenlegi tervek szerint idén októberben Kate Rubins lesz az utolsó NASA-űrhajós, aki ebben a fizetős konstrukcióban utazik Szojuzzal az ISS-re. (A tervek szerint a jövőben is használják az orosz és amerikai űrhajósok a másik nemzet űrhajóit, de barter alapon.)
Most viszont az űrturizmus piac két legfontosabb szereplője, a Space Adventures és az Axiom Space szerint 2021 utolsó negyedévében akár kilenc értékesíthető ülőhely is rendelkezésre fog állni a Szojuz és a SpaceX Crew Dragon repülései során. (Mint emlékezetes, a Space Adventures szervezte Dennis Tito 2001-es űrutazásától kezdve 2009-ig az űrturisták – pontosabb megnevezéssel az űrutazások fizető résztvevői – látogatásait az ISS-re.) 2009 után egyszer nyílt lehetőség fizető utast az ISS-re vinni, méghozzá 2015-ben, amikor Scott Kelly és Mihail Kornyijenko egyéves küldetése miatt szabadon maradt egy ülés a Szojuzban. Erre az utazásra Sarah Brightman brit énekesnő készült, de kiképzése félbeszakadt, ezért egy sebtében megkötött orosz–kazah államközi megállapodás alapján Ajdin Aimbetov kazah hivatásos űrhajós látogatta meg az ISS-t.
Valójában John Glenn veterán űrhajóst tekinthetjük az első űrturistának, aki 1998-ban leszerelése után 34 évvel 77 évesen újra repült egy amerikai űrrepülőgépen az (STS–95)ön. Azonban ő nem fizetett az űrutazásért, mivel a küldetés során az orvosok azt kutatták, hogy egy idős ember szervezete hogyan viseli el az űrbéli megpróbáltatásokat.
