Úgy tűnik, hogy a macskatartók elég jól megértették, hogy a cicák mit próbáltak közölni a nyávogásukkal. Azok az emberek, akiknek nem volt macskájuk, gyengén teljesítettek. Azok, akiknek volt némi tapasztalatuk a macskák terén vagy volt macskájuk, illetve azok, akik velük éltek, jelentősen jobban teljesítettek. A macskatartók 40 százaléka jól értelmezte a nyávogásukat, kétszer annyian, mint azok, akiknek nem volt macskájuk. Még az emberek azon képessége is, hogy értelmezze egy vele azonos nyelvet beszélő ember mondanivalóját, csupán 95-98 százalék között mozog, szóval hosszú utat kell még megtennünk, mielőtt folyékonyan beszélnénk a macskák nyelvét.
Mit jelentenek a nyávogások? A kutatás úgy találta, hogy különböző fajta miauk vannak, amelyeket az emberek képesek azonosítani, és ezeknek más-más jelentésük van. Rájöttek, hogy vannak bizonyos akusztikai tényezők, amelyek befolyásolják azt, hogy valami kellemesen vagy sürgetően hangzik-e, és a macskák arra használják ezeket az akusztikai változókat, hogy befolyásolják azt, ahogyan a nyávogásuk hangzik, ezáltal megkapják a gazdájuktól azt, amit akarnak.
A cicák elérik, amit akarnak
Sürgető hívásuk például kellemetlennek hangzik, és így követelik ki a figyelmet. Azok a nyávogások, amelyek kellemesek, nem tűnnek sürgetőnek. A mérges és ellenséges nyávogások hosszabb ideig tartanak, míg a barátságos megnyilvánulások kissé rövidebbek, és ezeket kellemesnek érzékeljük. Ezen felül a mérges és védekező nyávogások frekvenciája alacsonyabb, míg a barátságosaknak magasabb. Az elmélet szerint az alacsony hangmagasság nagyobbakká és félelmetesebbeké teszi a macskákat, míg a magas hangfrekvencia kisebbekké és gyámoltalanokká teszi őket, ami kellemesebb érzéseket ébreszt az emberekben.
A macska a nyávogás eszközével próbál kommunikálni, és úgy tűnik, hogy meg tudja értetni velünk, amit szeretne – persze csak ha igazán figyelünk rá.
A macskák a következő magánhangzókat használják
á – rövid á, rövidebb, mint amilyen a magyar nyelvben használatos
á: – hosszú á, olyan, mint amilyen a magyar nyelvben használatos: mák, száll…
a – rövid a, olyan, mint amilyen a magyar nyelvben használatos: szag, kapa…
a: – hosszú a, hosszabb, mint amilyen a magyar nyelvben használatos
e – rövid e, mint amilyen a magyar nyelvben használatos: metszet, mező
é – rövid é, rövidebb, mint amilyen a magyar nyelvben használatos
é: – hosszú é, olyan, mint amilyen a magyar nyelvben használatos: kék, lép…
i – rövid i, a macskák nem használnak hosszú i hangot
o – rövid o, a macskák nem használnak hosszú o hangot
ö – rövid ö, mint például a magyar nyelvben: rövid, ösztön… Hosszú ö hangot a macskák nem használnak
u – rövid u, olyan, mint amilyen a magyar nyelvben használatos: luk, bumm…
u: – hosszú ú, olyan, mint amilyen a magyar nyelvben használatos: kúp, rúzs…
A macskák a következő mássalhangzókat használják
b, h, m, ny, r, v
Ezen kívül kettő hosszú mássalhangzót is használnak: r: , m:
A b és a h mássalhangzók nagyon ritkán fordulnak elő, de előfordulnak.
A szó értelmére kihat az is milyen gyorsan van kiejtve, és a szavak ismétlése is.
Néhány szó jelentése látszólag megegyezik, de biztosra lehet venni van köztük árnyalatbeli eltérés, még felfedezésre vár a precíz jelentésük.
Ezeket a szavakat én használom a macskáimmal való kommunikáció során. Ők ezeket megértik, és ebből arra következtetnek, én értem a nyelvüket, ezért sokszor nekifognak és több szóból álló mondatokkal magyaráznak valamit. Amikor látják, hogy nem értem nagyon csalódottak.
Nehéz egy összetett mondat értelmét megfejteni, mert amikor beszélnek álnak előttem így nem tudok következtetni a beszédük témájára, mondandójára, értelmére.
A kandúr cicámnak Iju a neve. Ő ha be akar jönni azt mondja: Iju á á u – Iju be akar menni. Valójában ez két szóból álló mondat.
A Titi hazajött, és látta, hogy a többiek már kaptak enni. Azt mondta: Nyáu nyá – ha a többiek kaptak enni, kapjak én is.
Rövid cicaszótár
á: – felhívás játékra
á é é (szaggatottan kiejtve) – kimennék
á é u, á á u (szaggatottan kiejve) – bemennék, gyere be
áu – tiltakozás, nemtetszés kifejezése
áe – köszönöm
é – igen
é: – ki, kint, kivülről
éé – kimennék
éá – köszönés, üdvözlés
éá á – barátkozás elutasítása
éá:r: – barátság kifejezése, hízelgés
éu – nem akarok kimenni
éáu – bemennék, bekéredzkedés
hmé: – fenyegetés támadással
ié: – ki akarok menni (erőszakos kikéredzkedés)
iju, ijú: – segítség, anya
já: – igen
má: – szeretlek, szeressél
máá – tej
má é – hagyjál békén
má:r – hízelgés
máu: – segítségkérés, jajveszékelés
meé – víz, szomjúság
me á é – vízhiány, kérek vizet
meéeé – száraz macskaeledel
meme (gyorsan kiejtve) – veréb, madár
meö – hús, húsos étel
mrá: – gyere ide
mráá: – védjél meg, oltalmazzál
miá: – elégedettség kifejezése
mijáu, mijáo, mijáou – éhség kifejezése, élelemkövetelés
mou: – élelem kínálás, rekedten kiejtve dicsekvés elejtett madárral
mre – figyelem felhívás, felszólítás
mrué – kövess
mué – gyere
muer: – mi van veled?
murá – hal
nyá – jelentkezés, itt vagyok
nyáé:á – egyél
nyáu – irigység, elégedetlenség kifejezése
nyáu nyáu nyáu (gyorsan kiejtve) – ne közelíts az élelmemhez
öe – mit csinálsz?, hogy vagy?
öráu – kérlek gyere
rá:b – anyacica hívja a kicsinyeit
r:eö – kiscicák hívják az anyjukat
r:má: – ne félj, minden rendben van
rmeö – egér
rnyáo – kutya, veszély
rvá – szemrehányás
u: – be, bent
uá, uá: – hagyd abba, nem szabad
u:m: (csukott szájjal) – fenyítés, gyengébb mint a morgás
vá – ne, nem
váo, váo-váo – nem, nem akarom
A folyamatos megfigyelés során remélem adódnak olyan helyzetek amelyek lehetővé teszik a macskák nyelvének további feltárását, megismerését. A macskák hihetetlenül megnyilnak ha a saját nyelvükön szólunk hozzájuk. Próbálják ki. Ha beszéd közben rájönnek egy új szó vagy mondat értelmére kérem írják meg nekem. Így lesz leggyorsabb a szótár fejlődése.
Szerző: Fenesi Péter
