GRAVITÁCIÓS ERŐ
A Föld testekre kifejtett gyorsítóhatását a gravitációs erő fejti ki, ezt Fg-vel jelöljük. A szabadon eső testet tehát a gravitációs erő gyorsítja.
A gravitációs erő nagysága függ:
− a test tömegétől,
− a gravitációs gyorsulástól.
A gravitációs gyorsulást 𝑔-vel jelöljük.
Ennek az értéke kismértékben függ a földrajzi szélességtől, és a tengerszint feletti magasságtól is. A mi szélességi körünkön, tengerszinten az értéke:
𝑔=9,81 m/s2
A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza. A gravitációs erő a klasszikus fizikában az az erő, amelyet az egyik test a másikra a gravitáció jelenségének megfelelően kifejt.
Egy testre ható gravitációs erő az egyik – a Föld felszínén álló megfigyelő számára a legnagyobb – összetevője a test súlyának, a testre ható nehézségi erőnek. A Földhöz rögzített koordináta-rendszerben – amely nem inerciarendszer, hanem gyorsuló koordináta-rendszer – szemlélve a gravitációs erő mellett kisebb mértékben tehetetlenségi erők, a centrifugális erő, a Coriolis-erő és Föld nagyon kis mértékben változó szögsebességű forgása – szöggyorsulása – miatti Euler-erő is hozzájárul a nehézségi erőhöz.
Az általános relativitáselmélet ekvivalenciaelve szerint lokálisan megkülönböztethetetlen egymástól, hogy egy testre ható erő gravitáció vagy a koordináta-rendszer gyorsulása miatt lép-e fel.
