A maszkviselés csökkenti annak az esélyét, hogy valaki elkapja vagy továbbadja a koronavírus-fertőzést. Bár a maszkok hasznáról hónapokig folyt a vita, ebben a kérdésben mára konszenzus uralkodik tudományos körökben, sőt a legújabb tanulmányok már azt is belengetik, hogy a maszkok a fertőzés súlyosságát is enyhíthetik.
Nehéz felmérni ugyanis, hogy az egyes maszktípusok milyen közegben mennyire hatékonyak, hiszen a laboratóriumi körülményekhez képest terepen komoly szerepet játszik, hogy mennyire hajlandóak az emberek a maszkviselésre, az előírásoknak megfelelően hordják-e az arcukat takaró anyagdarabokat.
Mivel a sebészi maszkok nem illeszkednek tökéletesen az arcra, a legmagasabb védelmet az amerikai szabványokban N95-ösként, a kínaiakban KN95-ösként, az európaiakban pedig FFP2 kategóriájúként ismert arcmaszkok nyújtják. Az FFP, vagyis részecskeszűrővel ellátott félálarc (filtering facepiece particulare) teljesítménye, szűrési hatékonysága és az alapján sorolható 1., 2. vagy 3. osztályba, mennyire szivárog a maszk alá a környezeti levegő (alászívás). Az európai szabványok szerint az első osztályba sorolható, szelep nélküli FFP-arcmaszk esetén a 0,3 mikrométeres és nagyobb, légi úton terjedő részecskék kiszűrésének hatékonysága 78 százalék, az FFP2-es típusúé 92 százalék, és a legbiztonságosabb, FFP3-asé 98 százalék.
Amerikai szakemberek összehasonlították a 15 leggyakoribb fajta arcmaszk szűrőképességét.
A jobb oldali oszlopok mutatják, hogy milyen méretű részecskét enged át a maszk a szabad légzéshez képest.
1. Orvosi FFP2 maszk
2. Három rétegű sebészi maszk
A háromrétegű műtéti maszkon csak a cseppek apró töredéke jut át. A műtéti maszkok csak egyszer használatosak, és azért készülnek, hogy megvédjék viselőjük orrát és száját a csírákat tartalmazó cseppekkel, fröccsenésekkel és permetekkel. A levegőben lévő nagy részecskéket is kiszűrik. Az orvosi eszköznek számító sebészi maszkokat nem szövött textíliából, alapvetően egyszeri használatra készítik, és baktériumszűrővel rendelkeznek. Eredetileg a páciensek védelmére szolgáltak a viselő (sebész) által okozott sebfertőzés és szennyezések megakadályozására, és csak később alkalmazták egészségügyi dolgozók fertőződésének megelőzésére
3. Pamut-polipropilén-pamut maszk
A két réteg pamutból és egy réteg szintetikus anyagból készült maszk bizonyult a legvédőbb lehetőségnek az orvosi szakembereknek szánt maszkokon kívül. Egy másik friss tanulmány azt sugallta, hogy egy házi készítésű kendővel ellátott arcmaszkokra valószínűleg két vagy három rétegre van szükség ahhoz, hogy hatékonyan megakadályozzák a koronavírus terjedését.
A kutatók szerint az egyrétegű kialakítás csökkentette a beszédből eredő cseppek terjedését, míg a kétrétegű maszk jobban csökkentette a köhögés és tüsszögés okozta cseppeket.
4. Polipropilén maszk
Ennek a maszknak két rétege volt a polipropilén, egy puha, könnyen tisztítható szintetikus szövet. A polipropilén az egyik legnépszerűbb anyag a maszkok számára, mivel a vírusok és baktériumok nem élhetnek sokáig a szöveten. A polipropilén lehet az egyik legjobb anyag egy házi maszkhoz. Az elektrosztatikus töltés megfogja a bejövő és a kimenő részecskéket. Mosáskor elveszíti elektrosztatikus töltését, de egy műanyag kesztyűvel dörzsölve feltölthető.
5. Mosogatórongy
A kutatók enyhén nedves mosogatórongyot használtak egy másik kísérletben . Nagy sebességű videó segítségével azt tapasztalták, hogy egy egyszerű mondat kimondásával több száz csepp keletkezett 20 és 500 mikrométer között. A mosogatórongy szinte az összes cseppet elzárta az illető szájánál.
6 – 7. Kétrétegű rakott stílusú maszkok
Az anyag kiválasztásakor ügyeljen arra, hogy a pamut nagy sűrűségű legyen, így a fény alatt nincsenek látható pórusok. Ha nem ez a helyzet, akkor a legjobb, ha több réteget használ.
8. Kilégzőszelepes FFP2
A kutatók szerint a szelep nem csökkenti viselőjének védelmét, de csökkentheti a környező emberek védelmét, mert a maszkok a kilégzett levegőt szűretlenül engedik ki nyílásaikon keresztül. Ha lehet, kerüljék a kilégző szelepekkel vagy szellőzőnyílásokkal ellátott arcmaszkokat, mivel ezek nem hatékonyak a COVID-19 terjedésének megakadályozásában.
.
9. Olson stílusú maszk
Az Olson maszk mintát arról az ápolóról nevezték el, aki szövetmaszkokat készített, amelyeket akkor használnak, amikor orvosi maszkok nem állnak rendelkezésre. Ívelt, hogy illeszkedjen az orr és a száj területéhez. Ezek a maszkok nem helyettesítik az FFP2 maszkokat az egészségügyi környezetben, de személyes használatra jók lehetnek.
10. Egy rétegű Maxima AT maszk
Ez az „1 rétegű Maxima AT maszk” kissé hasonlíthat a sebészeti maszkokra, de a kutatás szerint közel sem nyújt akkora védelmet.
11. Egyrétegű rakott stílusú maszk
Az egyrétegű maszk gyengén teljesít. Az Egészségügyi Világszervezet azt javasolja, hogy a szövetmaszkoknak három rétege legyen : egy belső réteg, amely elnyeli, egy középső réteg, amelyet középen be lehet illeszteni, hogy szűrőként működjön, és egy külső réteg, amely nem abszorbens anyagból, például poliészterből áll.
12. Kétrétegű rakott stílusú maszk
Fontos, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a maszk megfelelően van feltéve, és eltakarja az orrot és a szájat. Tanulmányok azt mutatják, hogy a használók 60% -a kudarcot vall a műtéti maszkok első felhelyezésénél. Ha a maszk laza, akkor a levegő bejut tömítési területek körül, és hozzájárulhat az aeroszoloknak való kitettséghez. A bajusz vagy szakáll megléte szintén nehézzé teheti a maszk megfelelő illesztését.
13. Kötött maszk
Ehhez a teszthez a kutatók lazább szövésű maszkot használtak, a szövet jobban hasonlít zoknihoz mint az ágyneműhöz használt pamuthoz. A maszkok nagyobb pórusai több részecskét engedhetnek be . A maszk mosása és szárítása tovább csökkentheti annak hatékonyságát.
14. Bandanna kendő
Bár a bandanna csökkentheti a köhögés során kilökődő részecskék tartományát, a legkisebb aeroszolos légzőcseppek megállításakor alacsonyabb pontszámot mutat, mint egy fedetlen köhögés.
15. Nyakvédő
A nyakvédő, a futók által kedvelt cikk, rosszabbnak minősült, mint egyáltalán nem maszk. A porózus szövet a nagyobb részecskéket kisebbekre bonthatja. A kisebb részecskék hosszabb ideig maradnak a levegőben, mint a nagy cseppek.
Az FFP1, FFP2 és FFP3 védelmi osztályokba sorolt légzésvédő eszközöket részecskeszűrő félálarcoknak, illetve finomporszűrő álarcoknak nevezik. A védelmi fokozatok három FFP osztály szerint vannak felosztva. Az FFP rövidítés jelentése: „filtering face piece“ (szűrővel ellátott védőeszköz az arcon). A különböző szűrőanyagokból és álarcból álló légzésvédő álarcok az orrot és a szájat fedik el.
Mitől védenek a légzésvédő álarcok?
Az FFP2 és az FFP3 védelmi osztályok a teljes szivárgástól és a részecskék méretétől függően – 0,6 μm-es méretig – légzésvédelmet biztosítanak a különböző szennyezőanyag-koncentrációkkal szemben. A teljes szivárgást a szűrőjáratok, valamint az arcon és az orrnál lévő tömítetlenség okozza, melyet az ember anatómiai jellemzőinek figyelembe vételével kifejlesztett légzésvédő álarcok a lehető legalacsonyabbra csökkentenek. Az FFP2 védelmi osztályhoz tartozó légzésvédő álarcok olyan munkahelyi környezetben alkalmazhatók, ahol a levegőben ártalmas és mutagén anyagok találhatók. A levegőben lévő részecskék legalább 94%-át meg kell szűrniük 0,6 μm-es méretig, és olyan munkakörnyezetben használhatók fel, ahol nem kerül sor a foglalkozási expozíciós határértékek 10-szeresének túllépésére.
