Szlovákiának arányos választási rendszere van, ezért a voksolás egyfordulós. Az arányos rendszer feltétele egy többmandátumos választási körzet, melyben a választók nem egy konkrét jelöltre, hanem egy pártlistára adják szavazatukat. A parlamenti mandátumokért így elsősorban nem személyek, hanem pártok versengenek.
Parlamenti választást négyévente tartanak, államelnöki és megyei választásokat szintén, az európai választásokra ötévente kerül sor. 1994 és 2012 után ez lesz a harmadik előrehozott választás az ország történelmében.
A mandátumot a pártok a leadott szavazatok arányában nyerik el – ebből adódik az arányos megnevezés. Ez a fajta – Európában leginkább elterjedt – választási rendszer elsősorban a kisebb pártoknak kedvez, ugyanakkor hitelesen tükrözi a parlamentben a politikai erők országos támogatottságát.
A választójogi törvény értelmében a Szlovák Köztársaság egész területe egy választási körzetet alkot.
A szavazatok számlálása
A szavazásra és a szavazatok számlálására a községek polgármesterei választási körzeteteket hoznak létre, és kijelölik a választási helyiségeket legkésőbb 30 nappal a választások előtt. A törvény szerint egy szavazási körzetre arányában 1000 választónak kell jutnia. A község távol eső részein önálló szavazókörzetet lehet létrehozni, ha legalább 50 választó van az adott körzetben.
Külön szavazókörzet alakítható ki az egészségügyi és szociális intézményekben, ha legalább 100 választó van ott. Ebből adódik, hogy egy nagyobb településen több szavazókörzetet is létrehoznak.
A külföldön tartózkodó szlovák állampolgárok szavazatukat postán küldhetik el. Nekik legkésőbb 35 nappal a választások napja előtt kézbesítenek a külföldi tartózkodási helyre egy lepecsételt borítékot a szavazólapokkal, a választási útmutatóval és egy felcímzett válaszborítékkal. A levélszavazatoknak legkésőbb a választások napja előtti utolsó munkanapig, azaz 2020. február 28-ig kell beérkezniük. (Körülbelül 300 ezer szlovák állampolgár él tartósan külföldön, közülük 30-50 ezer fő magyar nemzetiségű.)
A pártoknak és pártkoalícióknak legkésőbb 90 nappal a választások előtt le kell adniuk a listájukat a választási bizottság jegyzőjének.
A bejutási küszöb:
- az önállóan induló pártoknak 5 százalék,
- két vagy három pártból álló pártszövetségeknek 7 százalék,
- négy vagy több pártból álló pártszövetségeknek 10 százalék.
Állami támogatásban később a legalább 3 százalékot elérő pártok részesülnek. A választáson való induláshoz a pártoknak letétbe kell helyezniük 17 000 eurót. A pártok 3 millió eurót költhetnek a kampányra, melyről transzparens számlát kell vezetniük.
Választási körzetetek
A szavazásra és a szavazatok számlálására a községek polgármesterei választási körzeteteket hoznak létre, és kijelölik a választási helyiségeket. A törvény szerint egy szavazási körzetre arányában ezer választónak kell jutnia.
A választáson preferenciális szavazás folyik, azaz a választók rangsorolják a jelölteket. A pártlisták közül egyet kell kiválasztani, és azon legfeljebb négy nevet be lehet karikázni. Ha valamelyik jelölt nevét legalább az összes pártszavazat 3 százalékát elérő számú választó bekarikázta, akkor az illető a saját pártja listájának az elejére ugrik.
Több előreugró jelölt esetén a kapott karikák száma alapján állítanak fel sorrendet. Ha nem szerepelnek karikák a szavazólapon, akkor az automatikusan a lista első 4 jelöltjéhez számít.
A pártlistára leadott szavazat akkor is érvényes, ha a karikázást elrontja a szavazó.
Szavazásra jogosult minden szlovák állampolgár, aki a választás napjáig betölti 18. életévét. A külföldön tartózkodó szlovák állampolgárok szavazatukat postán küldhetik el. Nekik legkésőbb 35 nappal a választások napja előtt kézbesítenek a külföldi tartózkodási helyre egy lepecsételt borítékot a szavazólapokkal, a választási útmutatóval és egy felcímzett válaszborítékkal. A levélszavazatoknak legkésőbb a választások napja előtti utolsó munkanapig kell beérkezniük.
Választási kampány
A választási kampány szeptember 28-án éjfélkor ér véget, azt követően tilos kampánytevékenységet és ellenkampányt folytatni. A törvény megsértéséért 30 ezertől 300 ezer euróig terjedő bírság szabható ki, a médiára pedig 1000-től 10 ezer euróig terjedő bírság, ha információkat közöl a jelöltekről.
A törvény szerint minden választás előtt kampánycsend lép életbe, a szavazás napja előtt 48 órával, a szavazóhelyiségek bezárásáig.
Szintén tilos választási közvélemény-kutatásokat közzétenni a szavazás napja előtt 48 órával, a szavazóhelyiségek bezárásáig. A választás napján exit poll felméréseket lehet végezni a szavazóhelyiséget elhagyó választók körében. Eközben tilos a szavazók befolyásolása és a szavazás menetének megzavarása.
A választási költségvetést mindenkinél egy 14 tagú állami bizottság ellenőrzi majd, ebből 10 tagot a parlamenti pártok delegálnak a testületbe. Öt tagot a kormánypártok adnak, ötöt az ellenzék. Egy tagot jelöl az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Legfőbb Ügyész és az Állami Számvevőszék. A büntetéseket is ez az állami bizottság szabja ki.
Minden pártnak és jelöltnek külön bankszámlát kell nyitnia a választásokra, amely nyilvános kell, hogy legyen.
Az alábbi prezentáció 2015-ben készült, azóta már más a parlament összetétele és a köztársasági elnök személye is változott.
Választási törvény 43. §
- A bejutó parlamenti pártokra és koalíciókra leadott érvényes szavazatok összegét elosztják 151-gyel (a mandátumok száma növelve eggyel). A szám, amely így kijön, egész számra felkerekítve megadja az országos megválaszthatósági szavazatszámot.
- Az összes érvényes szavazatot, melyet a politikai párt vagy koalíció kapott, elosztják a megválaszthatósági szavazatszámmal, és a politikai párt vagy koalíció annyi mandátumot kap, ahányszor a megválaszthatósági szám megvan a politikai párt vagy koalíció által megszerzett összes érvényes szavazat összegében.
- Ha ilyen módon a lehetségesnél eggyel több mandátum kerül kiosztásra, a felesleges mandátumot attól a politikai párttól vagy koalíciótól veszik el, amelynek az esetében az osztás során a legkisebb a maradék. Azonos maradék esetén a mandátumot az a politikai párt vagy koalíció veszíti el, amely kevesebb szavazatot kapott. Ha a megszerzett érvényes szavazatok száma egyenlő, sorsolás dönt.
- Ha ezzel a módszerrel nem kerül kiosztásra az összes mandátum, vagy ha a politikai párt vagy koalíció kevesebb jelöltet állított, mint ahány mandátumot neki kiosztottak, a Központi Választási Bizottság ezeket a mandátumokat azoknak a politikai pártoknak vagy koalícióknak osztja ki, amelyeknél az osztást követően a legnagyobb a maradék. Egyenlő maradékok esetén az a politikai párt vagy koalíció kapja meg a mandátumot, amely több szavazatot szerzett. Ha szavazategyenlőség áll fenn, sorsolás dönt.
- Az egyes politikai pártok vagy koalíciók jelöltjei a mandátumot olyan sorrendben kapják meg, amilyenben a jelöltlistán szerepelnek. Ha azonban a választópolgárok, akik e politikai pártra vagy koalícióra szavaztak, éltek az elsőbbségi szavazatok lehetőségével is, először az kap mandátumot, aki az ezen politikai pártra vagy koalícióra leadott érvényes szavazatoknak legalább a három százalékát elsőbbségi szavazatként megszerezte. Abban az esetben, ha a politikai párt vagy koalíció több mandátumhoz jut, és jelöltjei közül többen teljesítik az előző mondatba foglaltakat, a mandátumot fokozatos sorrendben kapják a legtöbb megszerzett elsőbbségi szavazattól kezdődően. Ha szavazategyenlőség áll fenn az elsőbbségi szavazatokban, a döntő a jelöltlistán elfoglalt sorrend.
- A mandátumhoz nem jutó jelöltek tartaléknak számítanak.
