A beszédhang Tanár: Bacsik Lőrinc Natália Magyar nyelv és irodalom 5. osztály A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács és a Pannon RTV közreműködésével 2020-ban az általános és a középiskolák minden osztálya számára egy teljes évnyi tananyag kerül rögzítésre. A tanórák a YouTube-on érhetőek el a diákok szülők számára, akik szükség esetén az így létrehozott tudástár felhasználásával sajátíthatják el a tananyagot.
A beszédhang.
Beszédhangokon az emberek nyelvi érintkezésében használatos hangjelenségeket értjük, amelyek nagy mértékben egyéniek és egyszeriek. A hangok keletkezésének feltétele a hangképző szerveink működése. Egy-egy beszédhang kimondásakor a hangképző szervek felveszik az adott beszédhangra jellemző helyzetet, s ezt csak a következő beszédhang képzésekor vagy a beszédfolyamatban beálló szünetben változtatják meg. A beszédfolyamatban egy hang tehát addig tart, ameddig a hangképző szervek helyzete meg nem változik.
Zöngés, zöngétlen hangok
A beszédhez mindenekelőtt levegőre van szükségünk. A magyar beszédhangok a levegőnek a tüdőnkből való kiáramlásakor keletkeznek, ettől csak erős érzelmi felindulás téríthet el bennünket. (Vannak egyes afrikai nyelvek, amelyekben tipikusak a belégzéskor létrejött hangok.) A tüdőből kiáramló levegő a hörgőkön és a légcsőn keresztül a gégefőbe jut, ahol a hangszalagok találhatók. A hangszalagok különböző állása más-más hangok keletkezésével jár együtt. A beszédhangok létrejötte szempontjából kétféle hangszalagállás jelentős: ha a hangszalagok egymástól távol, nyitott állásban helyezkednek el, akkor a kitóduló levegő nem rezegteti meg őket, ha viszont szorosan összetapadnak, akkor a levegő csak úgy tud továbbhaladni, ha a hangszalagokat megmozgatja, megrezegteti. Ily módon kétféle beszédhang keletkezik: zöngétlen (a mássalhangzók egy része) vagy zöngés (az összes magánhangzó és egyes mássalhangzók). A hhang keletkezésekor ún. h-állásban vannak a hangszalagok, az említett két szélső helyzet közötti állapotban, ilyenkor sem keletkezik zönge.
