A gimnazisták 35 százalékának nem lenne bátorsága ahhoz, hogy megvédje az iskolai zaklatásnak, kegyetlenkedésnek kitett bántalmazott diáktársát, és szembeszálljon a terrorizálójával. Ez derült ki az Állami Tanfelügyelet kérdőíves felméréséből, melyet közel 2200 diák töltött ki.
A szakközépiskolákban kicsit jobb a helyzet, ott a diákok 30 százaléka mondta, hogy nem lenne bátorsága szembeszállni az agresszorral. A tanulók közötti zaklatást feltérképező jelentésről itt írtunk: RÉMÁLOM A SZÜNET
A diákok szerint azonban sokszor gond van a pedagógusok hozzáállásával is, magatartásuk sérti a gyerekek igazságérzetét.
Egyes tanárok maguk tesznek nevetségessé néhány diákot, miattuk válnak gúnyolódás tárgyává. Emellett nem járnak el igazságosan, nem hallgatják meg a diákokat, például amikor néhányan elkövettek valamit, és azt kellene tisztázni, kiket kellene megbüntetni, és kiket nem
– derül ki a tanfelügyelet jelentéséből.
A szakközépiskolások 30 százaléka szerint a tanárok nem mindig elég megértők, nem mindig toleránsak, nem kezelik igazságosan a konfliktushelyzeteket, olyanokat is büntettek valamilyen módon, akik egyáltalán nem érdemelték meg. (A gimnazisták 21 százaléka érzi ezt, az alapiskolásoknak pedig a 16 százaléka.)
Az összes diák 20 százaléka úgy ítéli meg, hogy a tanárok nem állnak ki kellően és nem segítik azokat a gyerekeket, akiket nemzetiségük, vallásuk, szociális helyzetük miatt vegzálnak a többiek.
Az adatok szerint a diákok több szabadságot, nyíltságot és megértést szeretnének a tanár–diák viszonyban, nem csak a tananyagot kellene átadni, hanem többet kellene beszélgetni velük az élet dolgairól, és sok diákot zavar, hogy a tanárokat egyáltalán nem érdekli, egy-egy diák mivel foglalkozik a szabadidejében, mivel tűnhet ki a többiek közül, mit sportol, miben tehetséges.
