Számtani vagy aritmetikai középértéken n darab szám átlagát, azaz a számok összegének n-ed részét értjük. A számtani közepet általában A betűvel jelöljük.
A kiindulási értékeket összeadjuk, majd az összeget elosztjuk az összeadott számok darabszámával. A hétköznapi életben ezt egyszerűen „átlagnak” hívjuk. A matematikában a számtani közép elnevezés a mértani és a harmonikus középtől való megkülönböztetést szolgálja. Ezt a hármat pithagoraszi közepeknek is nevezik.
Számos területen használják, statisztikában, történelemben, szociológiában és pénzügyekben, és bizonyos mértékben minden területen lehet vele találkozni. Például az egy főre jutó jövedelmet számtani középpel számítják.
Habár közép felé húz, nem robusztus statisztika, mivel erősen hatnak rá a kilógó adatok. Ferde eloszlás esetén a számtani közép nem esik egybe a mediánnal és a módusszal, tehát nem ez a leggyakoribb érték, és nem is a középső érték. Ilyen eloszlású például a jövedelem, ahol is a kevés magas jövedelem felhúzza a számtani közepet, így ekkor a közép megtévesztő lehet. Ekkor hasznosabb a másik két statisztika.
Egy homályos használat szerint, ha x és y számok, akkor bármely számtani sorozat, aminek tagjai a kettő közé esnek, nevezhető x és y számtani közepének.
