Esterházy: Egy nehéz nap éjszakája című írásáról van szó ebben a videóban. A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács és a Pannon RTV közreműködésével 2020-ban az általános és a középiskolák minden osztálya számára egy teljes évnyi tananyag kerül rögzítésre. A tanórák a YouTube-on érhetőek el a diákok szülők számára, akik szükség esetén az így létrehozott tudástár felhasználásával sajátíthatják el a tananyagot.
Esterházy Pétert többen a magyar posztmodern irodalom egyik legjelentősebb alakjaként értékelik. Intertextualitás, idézetek, töredékesség, valamint mozaikszerűség jellemző műveire. A történet helyett elsősorban a szöveg fontos, és arra helyezi a hangsúlyt. Írásaiban rengeteg utalás található, és fontos számára a német kultúra is.
Esterházy Péter hatvanadik születésnapjára
A kortárs magyar próza egyik legjelentősebb – a kritikai beszédmódok kondicionálása, illetőleg a poétikai változások befolyásolása tekintetében pedig alighanem a legfontosabb
– kötete a Bevezetés a szépirodalomba. Olvasható ebben többek közt egy születésnap eseményeiről megemlékező szöveg, melynek ürügyén a továbbiakban az irodalmi apaság, a leszármazás, az utódlási viszonyok, azaz a Szerző születésének és térfoglalásának, megtestesülésének bizonyos elemeit veszem szemügyre Esterházyval kapcsolatban.
A kérdéses írás – a Beatles jól ismert slágerére utalva – az Egy nehéz nap éjszakája címet viseli, és számos formajegye révén kapcsolódik a Bevezetés… szöveghálózatának tematikus
csomópontjaihoz. Így többek között ahhoz a gondolatkörhöz, amely a kötet több szövegében felbukkanva, a legváltozatosabb formákban a szerzői világrajövetel, az irodalmi atyákkal folytatott
(hiábavaló) küzdelem, a szerzői identitásképzés lehetőségeivel vet számot. Ez a motívumsor a mű egészének individualizációs törekvéseivel hozható metonimikus összefüggésbe, hiszen a Bevezetés… maga is – A szavak bevonulása című enumeráció megalapozó aktusából indítva – a poétikai alakzatok, technikák, mintázatok karneváli cserélgetésén, próbálgatásán keresztül egyfajta önéletrajzként meséli el saját megképződésének folyamatát.
Az individualizácó története, az önteremtés vágyának narrativizálása azonban nem csak a Bevezetés… egyik kiemelt szólama, hiszen már az 1986-os kötet előtti művekben – így a Spionnovellában, vagy a Fancsikó és Pintában – is fontos szerepet tölt be, amiképpen a Bevezetés… utáni írások – kiemelten nyilván a Harmonia caelestis, de a Javított kiadás, a kulturális eredetkeresés szempontjából a Hahn-Hahn grófnő pillantása, vagy legutóbb a Semmi művészet szövegeiben is alapvető kérdésként jelentkezik. A születés traumájának kérdésköre tehát a kezdetektől átszövi Esterházy prózáját, életműve e szempontból az önteremtés folyamatos munkáját, illetőleg az „önmagasság technikáinak” makacs feltérképezését végzi.
Esterházy műveinek sora olyan pszeudo-önéletrajzot látszik formálni, amelyben a színre lépés pillanatának és körülményeinek viszonyrendszerét kötetről kötetre más aspektusaiban megjelenítve – Lejeune szavaival élve – valamiféle személy követeli létét. Az életmű erősen önéletrajzi jellegének formai jele a szövegek közt gyakran felbukkanó naplóforma, az önéletírás műfaji imitációinak megjelenése Esterházy prózájában: így például A fogadós naplója, a Halassi irkája, A tizenhét hattyúk, vagy a HC számozott mondatsora is az „én” reprezentációs kísérleteinek megannyi önéletírás-szerű variánsa.
Az Egy nehéz nap éjszakája ennek megfelelően olyan belső tükör, amelyben egyrészt e szül(et)és pillanata és körülményei rögzítődnek, ugyanakkor az életmű e fontos kérdésköre esszenciálisan, egyfajta – talán töredékes – poétikai tartalomjegyzékként van benne jelen. Ahogyan tehát A szavak bevonulása a Bevezetés… eredetkijelölése, születésének pillanata, s ugyanakkor a kötet egészét a későbbiekben formáló elemek katalógusa, úgy az Egy nehéz nap… azoknak az én-maszkokat cserélgető, lokalizálhatatlan Szubjektumnak a világrajövetelét jelenti be, aki a későbbiekben minduntalan újabb alakot öltve (részint a már imént említett szövegekben, részint meg a kötetben lépten-nyomon felbukkanó éndefiníciók formájában) kísérli meg tisztázni saját identitásának kérdéseit.
Szabó Gábor
Tanár: Juhász Aranka
Magyar nyelv és irodalom, középiskola 4. osztály
