Magyar nyelv – Az igék: A kijelentő módú igealakok ragozása

Az ige

Az ige cselekvést, történést, létezést, állapotot kifejező szófaj. Az ige toldaléka rámutat a cselekvő személyére, számára, a cselekvés idejére, módjára, és rámutathat a cselekvés irányulására. Az ige a mondatban az állítmány szerepét tölti be. Kötelező és szabad bővítményei lehetnek a tárgy és a határozó.

Igeidők:

• Jelen idő: jele nincs (megyek).
• Múlt idő: jele -t, -tt (mentem).
• Jövő idő: főnévi igenév + a fog ige ragozott alakja (menni fogok).

Igemódok:

• Kijelentő mód: a cselekvés valóban megtörténik. A kijelentő módban mindhárom igeidőt használhatjuk. Jele nincs (megyek).
• Feltételes mód: a cselekvés feltételhez van kötve. A feltételes módú igéknek csak jelen és múlt idejük van. A jelen idejű alak utalhat a jövő időre is. Jele: -na, -ne, -ná, -né (mennék). A múlt idő képzése: múlt idejű ragozott ige + volna (mentem volna).
• Felszólító mód: a cselekvésre utasítást adunk, ill. tiltást fejezünk ki. A felszólító módnak csak jelen ideje van. Jele: -j (menj).

A cselekvés irányulása szerint az ige lehet:

• tárgyas: bővíthető tárggyal (talál)
• tárgyatlan: nem bővíthető tárggyal (megy)

Azt az igei toldalékot, amelyik a cselekvő számát, személyét fejezi ki, igei személyragnak nevezzük. Az igeragozás lehet alanyi és tárgyas:

• Alanyi ragozás: -k; -sz, l; – / -unk, ünk; -tok, -tek, -tök; -nak, -nek (megyek, mész, megy / megyünk, mentek, mennek)
• Tárgyas ragozás: -m; -d; -ja, -i / -juk, jük; -játok, -itek; -ják, -ik (látom, látod, látja / látjuk, látjátok, látják)

Tárgyatlan igék és határozatlan tárgy esetén az igeragozás alanyi. Határozott tárgy esetén az igeragozás tárgyas.

A cselekvő és a cselekvés viszonya alapján az ige lehet:

• cselekvő: alany maga végzi a cselekvést (megy)
• műveltető: alany mással végezteti cselekvést (írat, mosat)
• szenvedő: más által végzett cselekvés alanyra hat (adatik, kéretik)
• visszaható: alany által végzett cselekvés az alanyra irányul (fésülködik)
• ható ige (mehet, láthat)

Az igéből képzőkkel képezhetünk műveltető igét, visszaható igét, szenvedő igét, ható igét, gyakorító igét, mozzanatos igét és kezdő igét.

A cselekvés lefolyása szerint az ige lehet:

• tartós ige (huzamosabb lefolyású)
• mozzanatos ige (egyszer megy végbe)
• gyakorító ige (ismétlődik)

Igenemek a magyar nyelvben: cselekvő tárgyatlan, cselekvő tárgyas, műveltető, visszaható, állapotot kifejező tárgyatlan, történést kifejező tárgyatlan, szenvedő. Az állítmány igeneme meghatározza az ige kötelező bővítményeit, és ezzel a mondat szerkezetét is.

Az igének lehet igekötője, amely megváltoztathatja az ige jelentését, tárgyatlan igéből tárgyast alkothat és gyakorító szerepű lehet.