Magyar nyelv – Az igék: általános és határozott igeragozás

Az igék határozott igeragozás — Fodor Péter

Az igék: általános és határozott igeragozás

AZ ÁLTALÁNOS RAGOZÁS

Az általános ragozás csak az alany számát és személyét mutatja meg. Két alapvető esetben használjuk:

ha az igének nincs tárgya: forgok, mosolyogsz, pattognak;
és ha az igének van tárgya, viszont határozatlan: ütöget egy labdát, megnézek valamit, főzöl vacsorát.

A táblázatban az általános ragozás személyragjait találod egyes és többes számban, első második és harmadik személyben, példákkal együtt.

SZÁM ÉS SZEMÉLY	IGEI SZEMÉLYRAGOK	RAGOZOTT IGE
E/1. (én)	-k	írok, énekelek, főzök
E/2. (te)	-sz, -l	írsz, énekelsz, főzöl
E/3. (ő)	Ø (vagyis itt az igei szótő áll) (ikes igénél -ik)	ír, énekel, főz (játszik)
T/1. (mi)	-unk/-ünk	írunk, énekelünk, főzünk
T/2. (ti)	-tok/-tek/-tök	írtok, énekeltek, főztök
T/3. (ők)	-nak/-nek	írnak, énekelnek, főznek

Szöveg szekció vége

A HATÁROZOTT RAGOZÁS

A magyar nyelv sajátossága, hogy a tárgyas igéket sajátos módon ragozzuk, ha határozott tárgyat kapcsolunk hozzájuk. Például valaki írja a levelet (nem általában egy levelet, hanem egy bizonyos levelet), nézi őt/őket, megnézem azt/azokat.

Amint látod, ebben az esetben egészen más igei személyragok követik az igét. Alább a határozott ragozás személyragjait láthatod:

SZÁM ÉS SZEMÉLY	IGEI SZEMÉLYRAGOK	RAGOZOTT IGE
E/1. (én)	-m	írom, nézem, főzöm
E/2. (te)	-d	írod, nézed, főzöd
E/3. (ő)	-ja/-i	írja, nézi, főzi
T/1. (mi)	-juk/-jük	írjuk, nézzük, főzzük
T/2. (ti)	-játok/-itek	írjátok, nézitek, főzitek
T/3. (ők)	-ják/-ik	írják, nézik, főzik

Szöveg szekció vége

HATÁROZOTT VAGY ÁLTALÁNOS?

Lehet, hogy a kétféle ragozást eleinte nehéz megkülönböztetned. Segít, ha kipróbálod, hogy az igealakhoz illik-e az azt vagy a valamit tárgy. A visszaküld igealakhoz csak a valamit illik, az azt nem: ez általános ragozású. A visszaküldjük viszont csak azt tárggyal működik: ez határozott ragozású igealak. A visszatér pedig egyiket sem tűri meg maga mellett: ennek az igének nem lehet tárgya, tehát biztosan általános ragozású.

Minden igének – az intranzitívek kivételével – lehet általános (alanyi), tehát szubjektív, vagy határozott (tárgyas), azaz objektív ragozása. Ha a tárgy egy személyes névmás, akkor a szubjektív kontextus csak az 1. és 2. személyt foglalhatja magába, mert a 3. személy se nem beszélő, se nem hallgató egy közlési folyamatban, ezért mint kívülálló az objektív szövegkapcsolathoz tartozik:

hallasz engem, lát téged, fogadnak minket vagy várunk titeket.

Ezzel szemben:

hallod őt, látják önmagukat, fogadják önt vagy várjuk önöket.

Ettől eltekintve, a tárgyas ragozás határozott tárgynál nélkülözhetetlen. Határozott tárgyról akkor beszélünk, amikor az tulajdonnév, vagy a névelője határozott:

1. A gonosz boszorkány elvarázsolta Hófehérkét.
2. Hófehérke megette a mérgezett almát.

Az -ik-re végződő kérdő névmásoknak és a mutató névmásoknak szintén a tárgyas ragozás a vonzata:

3. Az almák közül melyiket ette meg Hófehérke?
4. Ezeket itt nem is látta?

Ezenkívül az igét tárgyas ragozásban kell használni, ha a tárgy mellékmondatként szerepel:

5. A törpék nem tudják, hogy Hófehérke még fel fog ébredni.

Ezzel szemben egy határozatlan tárgy a rendes, vagyis alanyi ragozást igényli. A tárgy akkor is határozatlannak számít, ha egy szokásos (nem -ik-re végződő) kérdőszóból vagy határozatlan névmásból áll: