Az igék: felosztás a cselekvés módja és a cselekvés irányulása szerint
Az ige
Az ige cselekvést, történést, létezést, állapotot kifejező szófaj. Az ige toldaléka rámutat a cselekvő személyére, számára, a cselekvés idejére, módjára, és rámutathat a cselekvés irányulására. Az ige a mondatban az állítmány szerepét tölti be. Kötelező és szabad bővítményei lehetnek a tárgy és a határozó.
Igemódok:
- Kijelentő mód: a cselekvés valóban megtörténik. A kijelentő módban mindhárom igeidőt használhatjuk. Jele nincs (megyek).
- Feltételes mód: a cselekvés feltételhez van kötve. A feltételes módú igéknek csak jelen és múlt idejük van. A jelen idejű alak utalhat a jövő időre is. Jele: -na, -ne, -ná, -né (mennék). A múlt idő képzése: múlt idejű ragozott ige + volna (mentem volna).
- Felszólító mód: a cselekvésre utasítást adunk, ill. tiltást fejezünk ki. A felszólító módnak csak jelen ideje van. Jele: -j (menj).
A cselekvés módja szerint az ige lehet:
- tárgyas: bővíthető tárggyal (talál)
- tárgyatlan: nem bővíthető tárggyal (megy)
Azt az igei toldalékot, amelyik a cselekvő számát, személyét fejezi ki, igei személyragnak nevezzük. Az igeragozás lehet alanyi és tárgyas:
- Alanyi ragozás: -k; -sz, l; – / -unk, ünk; -tok, -tek, -tök; -nak, -nek (megyek, mész, megy / megyünk, mentek, mennek)
- Tárgyas ragozás: -m; -d; -ja, -i / -juk, jük; -játok, -itek; -ják, -ik (látom, látod, látja / látjuk, látjátok, látják)
Tárgyatlan igék és határozatlan tárgy esetén az igeragozás alanyi. Határozott tárgy esetén az igeragozás tárgyas.
A cselekvő és a cselekvés viszonya alapján az ige lehet:
- cselekvő: alany maga végzi a cselekvést (megy)
- műveltető: alany mással végezteti cselekvést (írat, mosat)
- szenvedő: más által végzett cselekvés alanyra hat (adatik, kéretik)
- visszaható: alany által végzett cselekvés az alanyra irányul (fésülködik)
- ható ige (mehet, láthat)
Az igéből képzőkkel képezhetünk műveltető igét, visszaható igét, szenvedő igét, ható igét, gyakorító igét, mozzanatos igét és kezdő igét.
A cselekvés lefolyása szerint az ige lehet:
- tartós ige (huzamosabb lefolyású)
- mozzanatos ige (egyszer megy végbe)
- gyakorító ige (ismétlődik)
Igenemek a magyar nyelvben: cselekvő tárgyatlan, cselekvő tárgyas, műveltető, visszaható, állapotot kifejező tárgyatlan, történést kifejező tárgyatlan, szenvedő. Az állítmány igeneme meghatározza az ige kötelező bővítményeit, és ezzel a mondat szerkezetét is.
Az igének lehet igekötője, amely megváltoztathatja az ige jelentését, tárgyatlan igéből tárgyast alkothat és gyakorító szerepű lehet.
Tanító: Fodor Péter
Értékelő/konzulens: Leczkési Anikó
https://viki.iedu.sk/6_MJL_6r_slovesa_delenie_slovies_v_intencii_slovesneho_deja.pdf
