Magyar nyelv és irodalom, 7. osztály, általános iskola – Az írásjelek
Tanár: Blaskó Tünde és Csíkos Éva
Melyik írásjel mikor használatos?
A spontán, informális és a gondosabban megformált szövegek között jelentős különbség van az írásjelek használatában. Míg a kevésbé szerkesztett szövegekben többnyire csak vesszőt használunk mondaton belül, a formálisabb szövegekben a hosszabb összetett mondatok tagolására gyakran használunk kettőspontot, pontosvesszőt, gondolatjelet – vagy gondolatjelpárt – és zárójelet is.
- A kettőspont általában az utána következő részletezést, kifejtést, magyarázatot vagy felsorolást vezeti be. Kettőspontot használunk egyenes idézés előtt is.
- A pontosvessző a vesszőnél lazább kapcsolatot jelöl tagmondatok vagy felsorolás egységei között.
- Egymáshoz tartalmilag lazábban kapcsolódó tagmondatok között a pontosvesszőn kívül használhatunk gondolatjelet is. (Ez hosszabb, mint a kötőjel, és mindkét oldalán szóközt hagyunk.) A gondolatjel gyakran fordul elő ellentétes tartalmú tagmondatok között. Gondolatjelet használhatunk párbeszédekben is az egyes megszólalások, illetve a megszólalások és a narráció elkülönítésére.
- Zárójelek vagy gondolatjelpár jelölheti a mondaton belüli beékelődést, valamint a kevésbé fontos, járulékos információkat.
Az írásjelek
Az idézés formái
Néhány példa a beszéd idézésének formáira:
Péter azt mondta: „Mehetnénk akár moziba is a hétvégén.”
„Mehetnénk akár moziba is a hétvégén” — mondta Péter.
„A hétvégén — mondta Péter — mehetnénk akár moziba is.”
„Mehetnénk akár moziba is — mondta Péter —, a hétvégén ráérünk mindannyian.”
A nagykötőjel
A kötőjeltől nemcsak a gondolatjelet, hanem a nagykötőjelet is megkülönböztetjük. Ez ugyanúgy néz ki, mint a gondolatjel, azonban (a kötőjelhez hasonlóan) nem hagyunk szóközt a két oldalán.
Kevesen tudják, hogy nem kötőjelet, hanem nagykötőjelet használunk (Alt+0150) a következők érzékeltetésére:
- „valamettől valameddig” viszony (pl. Budapest–Esztergom vasútvonal, Duna–Tisza köze, 1–4. oldal);
- két név között, például kapcsolat, ellentét érzékeltetésére (pl. a Molnár–Hegedűs-szerzőpáros, Fradi–Újpest meccs);
- népek, nyelvek, szakok elnevezései között (pl. lengyel–magyar barátság, magyar–angol szakos).
| AZ ÍRÁSJEL TÍPUSA | JELÖLÉSE | PÉLDÁK |
| Kötőjel | – | egy-egy, egy- és kétszikű |
| Nagykötőjel | – (Alt+0150) | Duna–Rajna–Majna-csatorna, a július–augusztusi viharok |
| Gondolatjel | — (Alt+0151) | — Mit mondtál? — Semmit.„Mit mondtál?” — kérdezte Janó. „Semmit.” — válaszolta Sanyi. Jól szórakoztunk — bár a zene nem tetszett annyira —, késő estig maradtunk. |
