Az oktatásügyben nem nyerő a „pénzért minőséget”. Az állami tanfelügyelet kiderítette, hogy a pedagógusok többsége „nincs felkészülve” arra, hogy a minőség és a teljesítmény elve alapján kapja a fizetését.
Igaz, a tanfelügyelet csak 304 pedagógust vont be a kutatásába, de azt állítja, reprezentatív.
Az intézmény szerint több oka van ennek, de az elsődleges az, hogy a tanítók attól tartanak, nem lehet garantálni az objektív értékelést és kizárni a személyes elfogultságot.
„A jelenlegi, évek óta használt, egzakt értékelési forma fenntartását támogatják. Ez például az úgynevezett kreditrendszeren alapszik, amely egy-egy továbbképzés elvégzése után pótlékot garantál a pedagógusnak, függetlenül attól, hogy milyen az oktatás színvonala”
– mondta a TASR hírügynökégnek Matúš Jarolín az állami tanfelügyelőségtől. Hozzátette, ez egyáltalán nem lepte meg őket.
„Ez az iskolák normatív támogatásának következménye. Fejpénzt kapnak a diákok után. A fejkvótát még 2004-ben vezették be, és egyébként demotiváló a sikeres iskolák számára” – mutatott rá Alžbeta Štofková Dianovská tanfelügyelő.
Szerinte a másik ok a pedagógustársadalomban széles körben elfogadott nézet, hogy „az állam elvárása” annyi, hogy „vedd át a tananyagot, és szólj, ha valamelyik gyerek nem jár iskolába”.
„Ebből logikusan következik, hogy úgy gondolják, a bérezésük és a jutalmazásuk nincs összefüggésben a teljesítményükkel és az oktatás minőségével, legfeljebb az adott iskolában uralkodó jutalmazási kultúrával”
– véli Štofková Dianovská. Szerinte a megoldás az, hogy a fejkvóta mellé minőségi bónuszrendszert kell bevezetni , és beépíteni a pedagógusok bérébe.
A tanfelügyelet egyébként nem kezeli égető problémaként a kérdést, közleménye szerint a következő tanévben visszatér a kérdés elemzéséhez.
