A járvány elején még úgy tűnt, a fiatalok és a gyerekek nincsenek veszélyben, de a vírusmutációk terjedésével egyre aggasztóbb hírek érkeznek. Európában már engedélyezett az 5–11 évese gyerekek koronavírus elleni oltása, ez azonban nem jelenti azt, hogy rögtön indulhatnak is a szülők a gyerekekkel az oltópontokra. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) ajánlása után még az Európai Bizottságnak is rá kell bólintania arra, hogy Pfizerrel olthassanak 5–11 éveseket is, de ez már csak formalitás. Ahogy megvan az uniós engedély, a tagállamokon múlik, hogy náluk mikor kezdődik meg a kisebb gyerekek oltása.
Miért kell ennyit várni, miért nem olthatjuk a gyerekeket a már meglevő Pfizer-vakcinával?
Azért, mert a gyerekeknek 30 mikrogramm helyett 10 mikrogrammból áll egy dózis, emiatt máshogyan kell megtölteni a szérumot tartalmazó ampullákat. Ezek azonban még nincsenek itt, de néhány héten belül megérkeznek az első szállítmányok. Eddig felnőtteknek szánt vakcinákból állították elő a krónikus betegségekben szenvedő gyerekeknek szánt adagokat a.
Van rá esély, hogy a nagyszülőkkel együtt védetten ünnepelhessék a gyerekek a karácsonyt?
A legjobb esetben is karácsony környékén kaphatják meg a gyerekek az első dózist. Mivel a kétdózisú koronavírus elleni vakcinák, köztük a Pfizer is csak a második dózis beadása után minimum két héttel alakítják ki a szervezetben a teljes védelmet, szentestére még semmiképpen nem lesznek teljesen védettek a kicsik. Jó esetben a család többi tagja azonban már védett, tavalyhoz képest ez is előrelépés.
Miért csak Pfizer–BioNTech-oltóanyaggal lehet oltani a gyerekeket?
Erre nagyon egyszerű a válasz: ez a gyógyszergyártó már befejezte a kísérleteit az adott korosztályban, és ők adták be először az engedélykérelmet a releváns gyógyszerészeti hatóságoknak. A Pfizer október 18-án nyújtotta be a szükséges dokumentumokat az EMA-nak, a szervezet pedig alig több mint egy hónappal később döntött is a kérdésben. Valószínűleg a gyerekeknek szánt Modernára sem kell már sokáig várni, az ő engedélykérelmüket november 10-én kezdte el vizsgálni az EMA, Spikevax nevű oltóanyagukat a 6–11 éves korosztálynak ajánlják.
Biztonságos és hatásos a vakcina ilyen pici gyerekeknél?
A Pfizer–BioNTech 1,2,3-as fázisú kísérletekben a cég közleménye szerint 4500, 6 hónap és 11 év közötti gyerek vett részt az Egyesült Államokban, Finnországban, Lengyelországban és Spanyolországban. Köztük 3100 volt 5 és 11 év közötti. A kutatásokból az derült ki, hogy ebben a korosztályban az alacsonyabb dózis ellenére a vakcina ugyanolyan jó immunválaszt alakított ki, mint a 16–25 évesek között, az oltóanyag a kicsiknél 90,7 százalékos hatékonysággal előzte meg a koronavírus-fertőzést.
Az Egyesült Államokban már több mint 3 millió gyereket oltottak be vele probléma nélkül, de alkalmazzák már a vakcinát Kanadában és Izraelben is. (Kínában egyébként a Sinovac és a Sinopharm oltóanyagait kapják a gyerekek.)
Szükség van egyáltalán az ilyen kicsi gyerekek oltására? Náluk állítólag úgyis tünetmentes a fertőzés, nem lesz tőle nagy bajuk.
A koronavírus delta variánsának megjelenése óta az egész világon jelentősen emelkednek a gyermekkorban diagnosztizált fertőzések. A jelenlegi hullámban teljesen megváltozott a fertőzöttek életkori összetétele: a legtöbben az 5-18 éves korosztályból kerülnek ki.
„Az 5-19 éves korosztályból kerül ki a fertőzöttek mintegy 25 százaléka, miközben az arányuk a teljes társadalomban mintegy 15 százalék”
Az UNICEF szerint a világ koronavírus-fertőzöttjeinek 16 százaléka 20 év alatti, a halottaknak 0,4 százaléka kerül ki ebből a korosztályból. Az Egyesült Államok járványügyi hivatala (CDC) 2021. november 18-ig majdnem 6,8 millió Covid-fertőzött gyereket azonosított, az erről jelentő államokban 68 ezer 18 év alatti került kórházba koronavírussal és közülük 945-en haltak meg. (A 15 év alattiak közül 725-en veszítették életüket.) A koronavírus hosszú távú következményeként kialakult többszervi gyulladással (MIS-C) 5526 kisgyereket ápoltak kórházban, közülük 48-an életüket veszítették.
A kórházba került amerikai gyerekek 30 százalékának nem volt semmilyen alapbetegsége, és bár az Egyesült Államok lakosságához képest az arány nagyon alacsonynak tűnik, fontos megemlíteni, hogy a koronavírus mára a vezető halálokok közé került az amerikai gyerekeknél.
„A gyerekekről az terjedt el, hogy általában enyhe lefolyással vészelik át a koronavírus-fertőzést, csak nagyon ritkán kerülnek kórházba, és még ritkábban intenzív osztályra. Ez igaz is, csakhogy sokan elfelejtik, milyen utóbetegségei és hosszú távú hatásai lehetnek a Covidnak.”
A szakemberek példaként említik a többszervi gyulladást (MIS-C), de még ennél is sokkal többen szenvednek a hosszú Covid tüneteitől, melyek nálunk is több száz gyerek mindennapjait keserítik meg. Tanulási nehézségeik, viselkedési zavaraik vannak, kóros fáradékonyságtól, izomfájdalmaktól szenvednek, alig vannak ébren, pedig előtte teljesen egészségesek voltak.
A szakemberek olyanokkal is találkoztak már, akik enyhe Covid-fertőzés után hallucináltak, vagy epilepsziás tüneteik jelentkeztek, és hiába vizsgálták őket, semmilyen szervi elváltozást nem találtak.
Tényleg nem hatol be az mRNS a sejtmagba?
Nincs tudományos alapjuk ezeknek az állításoknak. A vakcinában semmi olyan nincs, ami képes lenne bejutni a sejtmagba, két-három nap elteltével teljesen kiürül a szervezetből, és semmi más nem marad, csak a védettség. Ezzel szemben az élő vírus teljesen átveszi az irányítást a sejtek felett, és kiszámíthatatlan, milyen pusztítást végez.
Van kizáró ok, amiért nem kaphatja meg a gyerekem az oltást?
Az esetleges oltást kizáró okok ugyanazok, mint a felnőtteknél. Ha a gyereknek volt már ismeretlen eredetű, nagyon súlyos allergiás reakciója – olyan, amivel kórházba is került – akkor kórházban kell beadni a vakcinát, hogy el tudják látni a gyereket, ha szükséges. Szintén a kezelőorvos kezében van a döntés, ha a gyerek immunrendszert gyengítő kezelést kap.
Nem adható az oltás akut lázas betegnek, ilyenkor érdemes megvárni, amíg meggyógyul a gyerek, utána viszont minden gond nélkül megkaphatja az oltóanyagot. Ha viszont valaki csak egy kicsit náthás, folyik az orra, akkor nem szükséges a halasztás.
Otthon tartsuk oltás előtt a gyereket, hogy ne kapjon el semmit? Esetleg végeztessünk ellenanyagtesztet?
A szakemberek nem látják értelmét az oltás előtt végzett ellenanyag-vizsgálatnak, vagy PCR-tesztnek. Nincs olyan ellenanyagszint, ami mellett ne lehetne beadni az oltást. Ha a szint eleve magas, legfeljebb annyi történik, hogy nem dobja meg olyan nagyon a vakcina. Nem szükséges, hogy az oltás előtt otthon tartsák a gyereket, hogy ne fertőződjön meg.
Nemrég kapott védőoltást a gyerekem, várjak a biztonság kedvéért?
Korábban kéthetes várakozást ajánlottak, de legújabb amerikai ajánlások szerint a Pfizer oltását más védőoltásokkal együtt is be lehet adni. Ez persze attól is függ, mik lesznek az Európai Gyógyszerügynökség ajánlásai.
Milyen mellékhatások jelentkezhetnek a gyerekeknél?
A koronavírus elleni oltás mellékhatása gyerekeknél is nagyon hasonló ahhoz, amit a felnőttek tapasztalnak: karfájdalom, gyengeség, rossz közérzet is jelentkezhet, de ezek 2-3 napon belül elmúlnak. A klinikai kísérletekben is ez volt a tapasztalat, a Pfizer szerint az alanyok a leggyakrabban karfájdalomról, a beadás helyének duzzanatáról, fáradtságról, fejfájásról, izomfájdalomról, hőemelkedésről és lázról, esetleg gyulladt nyirokcsomókról, hányingerről és étvágytalanságról számoltak be, de ezek általában 1-2 nap alatt elmúltak. (A gyerekeknél egyébként általában a második dózis után jelentkeztek ezek a mellékhatások.)
Mire készüljünk az oltás utáni napokban?
Oltás után, ha a gyereknél előfordulnak mellékhatások, esetleg érdemes lehet pihennie, ilyenkor jól jöhetnek a recept nélkül kapható lázcsillapítók, melyek javítják a gyerek közérzetét.
A HVG cikke alapján
