Ünnepi dalainkat már gyermekkortól kívülről fújjuk, azonban a karácsonyi dallamok eredetét, keletkezésük idejét, vagy hogy miről szólnak, legtöbbször nem is sejtjük.
Az első világi karácsonyi énekek
Az első karácsonyi énekek még a IV. századra tehetők. Azonban ezeket Assisi Szent Ferenc ideje előtt nem énekelték a templomokban (XII. sz. vége). Azt gondolták, nem való az ünnep szentségéhez, illetlennek számított. Szent Ferenc miután a legnagyobb ünnepnek tartotta Jézus születését, ezért a szó minden értelmében ünnepelni hívta a híveket. Míg korábban a templomban megszólaló dalok kizárólag egyházi darabok voltak, Szent Ferenc bevitte a népi öröménekeket az egyház falai közé.
Az otthoni karácsonyi dalok éneklése és hallgatása pedig egy régi angol hagyományból ered, mely során énekkel kívántak minden jót a szomszédaiknak a britek. Ennek magyar megfelelője a betlehemezés. A betlehemi játékokhoz több népdal is keletkezett, melyek közül néhány népdalgyűjtés során vált ismertté.
Magyar eredetű karácsonyi énekek
A középkorban vélhetően nem keletkeztek hazai karácsonyi dalok, csak betlehemes népi énekek. A XVIII. században változik mindez meg. Persze, érthető is a történelmi körülmények ismeretében. A török 150 éves uralma nem kedveztek a magyar nyelvű karácsonyi dalolásnak. Így nem meglepő, hogy első saját ünnepi szerzeményeink a török kiűzése utánra datálhatók.
A legismertebb otthon is énekelt magyar karácsonyi dallamok története
1. Mennyből az angyal
Ez a magyar dal tekinthető a legrégebbi hazánkban énekelt karácsonyi éneknek. Bartók Béla gyűjtötte és sokáig erdélyi eredetűnek tartották. Majd az 1798 körül elhunyt Heves megyei boconádi plébános, Szentmihályi Mihály énekeskönyvében bukkantak rá. Vélhetően ő írta. Ami biztos, hogy Herschmann István-féle 1767–1768-as énekeskönyvbe kézzel lejegyzett formája a legkorábbi forrása. A feltételezés szerint Boconádról, majd a felső-magyarországi palóc vidékről terjedt el a dal az egész országban és főleg Erdélyben vált népszerűvé, ahol az ajándékokat hozó Angyalnak nagyobb kultusza volt.
A kor a zenés játékok elterjedésének időszaka volt hazánkban, a diákok házról házra járva köszöntőénekekkel keresték fel az embereket. A középkori dallamok mellett ekkor már újabb melódiák is felcsendültek, külön énekeskönyvek jelentek meg azért, hogy a fiatalok változatosabb repertoárral tudják szórakoztatni közönségüket.
A Mennyből az Angyal kottája, Bartók Béla gyűjtéséből, Csanádpalotáról (Csongrád vármegye), forrás: Bartók-rend, MTA Zenetudományi Intézet
2. Pásztorok keljünk fel!
Eredetét nem ismerjük. XVIII. századi barokk dallama van, de vannak, akik szerint egészen a reneszánszig (VIV.-XVI. sz.) nyúlik vissza a gyökere, vagy akár még régebbre. Szép példája annak, hogy az úri udvari muzsika hogyan illeszkedett bele a helyi népzenébe. Igazi mulatós, táncos dal.
3. Kiskarácsony, nagykarácsony
Gyerekek legtöbbet énekelt karácsonyi dala, a Kiskarácsony, nagykarácsony kezdetű mű egy betlehemes pásztordal. Eredetére nincs pontos adat. Annyi bizonyos, hogy Kodály Zoltán a Nógrád megyei Palotáson 1922-ben találkozott vele először, és jegyezte le népdalgyűjteménye számára. A dal érdekessége, hogy a címében szereplő kiskarácsony és nagykarácsony a valóságban két külön ünnepet takar: nagykarácsony december 25., karácsony első napja, kiskarácsony pedig január 1., újév napja.
4. Ó, gyönyörű szép titokzatos éj!
Magyar templomi ének. Keletkezéséről nem tudunk semmit, szerzője ismeretlen. Dallamának lejegyzését a Gimesi kéziratos gyűjteményben találták meg 1844-ben. Szöveget Czikéné Lovich Ilona írt hozzá 1931-ben.
5. Pásztorok, pásztorok
Ez a dal az 1800-as évek nagy magyar egyházi “slágergyárosainak” műve: Tárkányi Béla dalszövegírónak, valamint Zsasskovszky Endre és Zsasskovszky Ferenc zeneszerzőknek köszönhetjük. Szerzeményeiket ma is sokan éneklik. Számos karácsonyi daluk közül (pl. Dicsőség mennyben az Istennek stb.) ez a legismertebb. Érdekes, hogy a századfordulón még 3/4-ben (olyan umtatta-umtatta ritmusban) énekelték.
5. Dicsőség mennyben az Istennek
Egyházi népi ének, melyet a már említett Tárkányi Béla–Zsasskovszky Ferenc–Zsasskovszky Endre hármas 1855-ben kiadott Katholikus Egyházi Énektárából ismerünk. Szövegét Simon Jukundián ferences szerzetes írta. Az ének egy század alatt elterjedt és 1948 óta a református, evangélikus és metodista énekeskönyvben is szerepel. Egyházi szövege miatt a szocialisa időknek nem volt közkedvelt dala, mégis megmaradt ismert és mindenki által énekelt darabként.
A legismertebb külföldi eredetű karácsonyi énekek története
1. Ó szép fenyő
Az O Tannenbaum a német nyelvterületek legkedveltebb és legismertebb karácsonyi éneke. Szinte az egész világon ismerik. Dallama ismeretlen eredetű német népdal, mely 1799-ben jelent meg nyomtatásban. Szövege valószínűleg egy O Dannebom című, a fenyőfáról szóló régi germán ódán alapul. Az első versszak 1820-ban jelent meg August Zarnack énekeskönyvében, ezért neki tulajdonítják a szöveget. A második és harmadik versszak feltehetően Ernst Anschütz(en) lipcsei tanár, komponista és költő 1824-ben kiadott műve.
2. Csendes éj
Josef Mohr osztrák pap írta Stille Nacht címmel, dallamát pedig Franz X. Gruber komponálta 1818-ban. A dalt először az ausztriai Oberndorf beli Salzburg Szent Miklós-templomában adták elő 1818. december 25-én. Mohr igazából már jóval korábban, 1816-ban megírta a szöveget, de csak az 1818-as előadást megelőző estén kérte meg Grubert, hogy szerezzen hozzá dallamot és gitárkíséretet. A legenda szerint ugyanis a templom orgonája elromlott, nagy volt a hó és a kis faluban senki sem értett a megjavításához. Gruber először nem akarta elvállalni Mohr felkérését, mert félt, hogy a híveknek nem tetszik majd a gitárkíséret, de végül beleegyezett, és megírta azt a zenét, mely azóta is (bár a mai valamelyest eltér az eredetitől) az egyik legmeghittebb és legszerethetőbb karácsonyi dalaink egyike.
3. Csengőszó, csengőszó
A dalt James Lord Pierpoint egy hálaadás körüli szánkóversenyre írta 1857-ben One Horse Open Sleigh (Egylovas nyitott szánkó) címmel. Nem tipikusan karácsonyi nóta, inkább afféle víg téli dal, de az idők során az emberek számára valahogy az év végi ünneppel kapcsolódott össze. Karácsonykor csak az első két versszakát éneklik, mert csak ez illik az ünnepekhez. A címe is a dal eleje lett, Jingle Bells. Arra a csengőfajtára utal, melyet a ló vontatta szánkókon a lovak nyakába kötöttek, hogy az egymással szemben közlekedő szánkók ne ütközzenek össze. A hó ugyanis elnyelte a szánkók és a lovak zaját, így a szemből érkező másik szánkót nem lehetett volna időben észrevenni a csengők csilingelése nélkül.
1965-ben a Jingle Bells volt az első dal, amit az űrből sugároztak, amikor a Gemini 6 űrhajósa, Wally Schirraegy 8-hangú Hohner „Little Lady” harmonikán eljátszotta azt.
4. Fehér karácsony
A White Christmas Irving Berlin 1942-es szerzeménye Bing Crosby előadásában a Guinness Rekordok Könyve szerint minden idők legkelendőbb kislemeze volt: 170 millió darabot adtak el belőle.
Kapcsolódó: KISKARÁCSONY, NAGYKARÁCSONY
