Melyik lehet átlagosan a legmélyebb óceán? És milyen mélyek a tengerek? És vajon merre keressük ezeket a helyeket a Földön, és miért pont ott?
Megszaporodtak az óceánok
Az óceánok rejtik a világ vízkészletének 97 százalékát, mintegy 1,35 milliárd köbkilométert. Hogy ez mennyi? Nagyon sok. Borzasztó sok. Olimpiai méretű úszómedencéből – amelyet 250 000 liter vízzel lehet feltölteni – 5,4 × 1014 darabot lehetne csurig tölteni – ez így még mindig elég megfoghatatlan.Ez körülbelül annyi, mintha egész Európát 133 km vastag vízréteg borítaná!
Azonban nem mind az öt óceán egyenlő mélységű. De várjunk csak! Öt óceán? Az iskolában még csak hármat tanultunk! Ahhoz, hogy megtudjuk, melyik a legmélyebb, először azt kell tisztázni, hogy hány van belőle! Természetföldrajzi értelemben három nagy óceáni medencét és az ezeket „fedő” óceánt különböztetünk meg: az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceánt.Ha alaposabban megnézzük a térképen, hogy a kontinensek hogyan darabolják fel a világóceán felszínét, akkor felfedezzük magunk is a negyedik óceánt, az Északi-Jeges-tengert. És négyükhöz csatlakozott 2021 nyarán, az Óceánok Világnapján a Déli-óceán.
A nagy felfedezések korában az Antarktisz körüli vizeket a déli szélesség 50. fokától délre Nagy Déli Óceánnak nevezték. Mivel azonban semmilyen látható topográfiai határvonal nem fogja körbe, ezért ezt az elnevezést lassan elfelejtették és a területét egyszerűen felosztották a három ismert óceán között.
A tudományos érv a régi–új óceán mellett az, hogy míg a többi óceánt az azokat körülvevő kontinensek definiálják, a Déli-óceánt az áramlatok: a Nyugati-Szél-áramlás, vagyis az Antarctic Circumpolar Current (ACC), amely a déli szélesség 60. fokát jelöli ki az új óceán határának.
Nemcsak Csendes, a legmélyebb is
És akkor most térjünk vissza a mélységekbe! A világ legmélyebb óceánja – szerencsére ebben már nincs meglepetés – a Csendes-óceán, melynek átlagos mélysége 4280 méter, legmélyebb pontja, amely egyben a Föld legmélyebb pontja is, a Mariana-árokban található, a körülbelül 10 928 méter mély Challenger Deep, vagy Challenger-mélység. Nevét a HMS Challenger nevű brit kutatóhajóról, batiszkáfról kapta, amely 1960 január 23-án a svájci Jaques Piccard oceanográfussal és az amerikai Don Walsh haditengerészeti hadnaggyal egy öt óráig tartó süllyedés után felfedezte és a mélységét először megmérte.
A világóceán legmélyebb pontjának mélysége különböző források alapján eléggé nagy szórást mutat: jelenleg 10 911 és 11 516 méter közé eső mélységeket tartanak nyilván (ez utóbbi nem túl valószínű érték).És persze egyáltalán nem biztos, hogy műszereink már „látták” a ténylegesen legmélyebb pontot, de az mindenesetre nagyon valószínű, hogy ez a Mariana-árokban van.
A Csendes-óceánban található a déli félteke legnagyobb mélysége is – amely egyben a Föld második legmélyebb pontja –, a 10 823 méter mély Horizon-mélység, a Tonga-árokban. A jelenleg ismert, 9000 méternél mélyebb árkok (Mariana-, Tonga-, Fülöp-szigeti-, Kuril–Kamcsatkai-, Kermadec-, Izu–Ogasawara- és Japán-árok) mind a Föld legnagyobb óceánjában találhatók.
Az Indiai-óceán átlagos mélysége 3741 méter, ez azt jelenti, hogy az átlagos mélység alapján a második legmélyebb óceán.A legmélyebb pontján – a Szumátra közelében található Java-árokban – azonban „csak” 7258 méter mély, amely érték az egyes óceánok legmélyebb pontjainak versenyét tekintve csak a harmadik helyhez elegendő.
Az Atlanti-óceán átlagos mélysége 3646 méter, ami átlagos mélység tekintetében a harmadik legnagyobb érték, míg az egyes óceánok maximális mélységi versenye alapján a második, a 8376 méter mély, a Karib-tenger közelében található Puerto Rico-ároknak köszönhetően.
A legifjabb Déli-óceán a világ negyedik legmélyebb óceánja, melynek átlagos mélysége 3270 méter. Legmélyebb pontja pedig a South Sandwich-árokban található, 7236 méter.Az Északi-Jeges-tenger a legsekélyebb óceán: átlagos mélysége 1204 méter, legnagyobb mélysége 5450 méter, amely a Fram-szorosban található Molloy-lyuk.
Korábban azt gondolták, az ilyen sötét és nagynyomású mélységekben nincs élet, de a húsz perces lent tartózkodás során már Piccardék is felfedeztek néhány állatot, néhány tengeri csillagot és egy halszerű lényt. Ezután fél évszázadnak kellett eltelnie, hogy ismét ember szálljon alá a legmélyebb tengerfenékre: 2012 március 26-án a híres filmrendező, producer és felfedező, James Cameron küzdötte le magát egyszemélyes kapszulájában, a Deepsee Challengerben.
Rajtuk kívül japán és kínai kutatók által vezérelt távirányítású robot merülőeszközök járták be a legmélyebb óceáni árkot, ahol több különleges életformát, rákokat és halakat fedeztek fel.
A mélységek kőzetlemezek karamboljából születnek
Az óceánok pereméhez számos különböző méretű, formájú, tulajdonságú és persze mélységű tenger kapcsolódik. Ezek közül az Atlanti-óceán második legnagyobb tengere, a Karib-tenger a legmélyebb, melynek maximális mélysége 7686 méter. Ezzel megelőzi egyik óceánunkat, az Északi-Jeges-tengert is. A Jamaica és a Kajmán-szigetek között található Kajmán-árokban található a Karib-tenger legmélyebb pontja.
Ha megnézzük azt, hogy mi a közös ezekben az óriási mélységekben, egyúttal arra is választ kapunk, hogy hol keressük őket: ezek az extrém mélységek egytől egyig mind óceáni árkokhoz kötődnek.Azaz a Föld olyan területeihez, ahol két kőzetlemez egymásnak ütközik és az egyik a másik alá tolódik. Például a Mariana-árok esetében ez a Csendes-óceáni- és a Fülöp-lemez, a Tonga-árok esetében a Csendes-óceáni- és a Tonga-lemez, vagy a Kajmán-árok esetében az Észak-amerikai- és a Karibi-lemez. A két lemez érintkezési vonalánál a lefelé irányuló hajlítás hozza létre azokat a vályúkat, amelyekben ezek az extrém mély óceáni árkok kialakulnak.
