Zeneiség a hétköznapi és szépirodalmi szövegekben

A zeneiség és a szöveg stíluseszközei

A hangoknak önmagukban nincs jelentésük, de kifejezőerővel rendelkeznek. A képzési sajátosságok miatt megkülönböztetünk:
Jóhangzást ( eufóniát) okozó szavakat. Ezt előidézheti:
A zöngés mássalhangzók pl. ballag
A magánhangzók változatossága pl.: fülemüle
Rosszhangzást ( kakofóniát ) okozó szavakat. Ezt előidézheti:
A mássalhangzók torlódása pl. strand
A magánhangzók egyhangúsága pl.: megvesztegethetetlen
A hangokkal érzelmeket, állapotokat fejezhetünk ki, ezt hangszimbolikának nevezzük.
A szövegben kifejezőerővel rendelkeznek a különféle jelentésű szavak is.
A hangutánzó szavak a külső környezet hangjait, zörejeit utánozzák. Pl.: zizzen, zörren stb.
A hangulatfestő szavak a hangalakjukkal nem fejeznek ki semmit, hanem érzékeltetik, felidézik egy fogalomnak a jelentését, hangulatát. Pl.: tutyimutyi.
A többjelentésű szavak Pl.: Minden ember legyen ember…
Az azonos alakú szavaknak is hangulatteremtő hatásuk van. Ezek a homonimák. Pl.: Jól tudom: értem, értem üzenget a zsenge határ.
A rokonértelmű szavak, szinonimák is szemléletesebbé teszik a szöveget. Pl.: szemerkél, az esik helyett.
Ellentétes jelentésű szavak, antonimák. Pl.: Fekete városban fehér torony látszik.
A hangalaki újításokat szívesen alkalmazzák mókás hangulatok érzékeltetéséhez. Pl: sétafikálva.
A rímek sokfélesége is meghatározhatja egy szöveg kifejezőerejét. A rím: a sorvégi hasonló hangzású szavak összecsengése.

Fajtái:

Félrím: XAXA
Keresztrím: ABAB
Páros rím: AABB
Bokorrím: AAAA
Ölelkező rím: ABBA

Külön kifejezőereje van annak, ha nem a sor végén törjük meg a mondatot, hanem átvisszük a következő sorba a lezárást. Ezt nevezzük soráthajlásnak, vagy enjambementnek.

A szókincs is szerepet játszhat a szöveg stílusértékénél.
Szakszók hozzájárulnak a környezet hitelesebb leírásához.
Az archaikus (régi típusú szavak) a korhűséget tudják alátámasztani.
A tájnyelvi szavaknak hangulatfelidéző szerepük van.
A kifejezőerőnél felhasználhatok a különféle szófajú szavak is.
A névszók túlzott alkalmazása (nominális stílus) mozdulatlanságot sugároz.
Az igék alkalmazásával mozgalmasságot lehet elérni, ez az un. verbális stílus.
A tulajdonneveknek hangulatkeltő hatásuk lehet. Pl.: Lázár Ervin – Dömdödöm
A szólásokkal és közmondásokkal is hangulatosabbá, színesebbé tehetjük mondanivalónkat.