Lengyel Olga: Öt kémény
Mindannyian, élő és lélegző emberekként tudjuk, hogy a fajgyűlölet meddig fajult el a múltban.
Iskolákban, tankönyvekben tanították nekünk, hogy a 2.világháborút ez indította el.
Mióta ezt a könyvet elolvastam, megmondhatom, hogy meg vagyok döbbenve.
Sorait olvasva úgy éreztem,hogy engem is akármikor elvihetnek a gázkamrába, akár kiválaszthatnak Dr. Mengele egyik beteges kísérletére. Ez a könyv mementója az emberiség legnagyobb atrocitásának. Az asszony, aki ezt a művet megírta, magán a poklon ment keresztül.
El sem tudom képzelni, hogy mekkora fájdalom marhatott a szívébe, mikor a gyermekeit és családját elragadták tőle. A történet során betekintést nyerhettem a birkenaui és az auschwitzi tábor mindennapjaiba. Egyszerűen fenomenális, lenyűgöző és meghökkentő volt a sztori. Ez a mű számomra egy igazi kincs. Tapasztalatból mondhatom, hogy más Auschwitzról olvasni, és más a való életben is látni azt a helyet, ahol több mint 30000 férfit, nőt és gyereket mészároltak le.
Szívemből tudom ajánlani a könyvet azoknak, akik a múltról akarnak tanulni.
Makács Bálint, Negyed (17 éves)
Lengyel Olga 1908-ban született Kolozsvárott. Műtőasszisztensként dolgozott abban a kórházban, amelyben férje, Lengyel Miklós igazgató volt. 1944-ben vele, két fiával és szüleivel együtt marhavagonba kényszerítették és a Auschwitz-Birkenauba deportálták őket. A családjából csak Olga élte túl a holokausztot.
A lágerben Olgát a gyengélkedőn fogták munkára, ám eközben egy titkos francia földalatti csoportnak is dolgozott, és segített tönkretenni az egyik krematórium kemencéjét. Miután elmenekült egy halálmenetből, sikerült elérnie Párizst. Itt írta meg visszaemlékezéseit. Ez az egyik legkorábbi beszámoló a nácik barbárságáról, 1946-ban jelent meg először. Évekkel később ez az Auschwitz és Birkenau rémálmáról szóló megdöbbentő írás inspirálta William Styron díjnyertes Sophie választ című regényét.
Olga később újra férjhez ment, és Havannába költözött választottjával, Gustav Aguirrével, ahonnan aztán elűzte Castro kommunista diktatúrája. Attól kezdve New York lett az otthona. Megalapította a II. Világháborús Emlékkönyvtárat és Művészeti Gyűjteményt, mely a New York-i Állami Egyetem tulajdonában áll. Olga küldetésének tekintette, hogy megismertesse a világgal az auschwitzi borzalmakat, abban a reményben, hogy soha többé ne kelljen átélnie senkinek ilyen szörnyűségeket. Lengyel Olga 2001-ben hunyt el New Yorkban.(LAZI Könyvkiadó, 2021)
