🤣Ajándék póknak ne nézd a fogát, pláne, hogy lóból is megárt a sok!🤣
Mire a mese végére érünk, nemcsak az erdőlakók, hanem az olvasó is helyesen tud majd használni kétszáz magyar szólást, közmondást és szállóigét, hiszen a jó pap holtig tanul.
Bosnyák Viktória Nyelvkincstár-sorozatában a szórakoztató kalandok során szakértővé válhatsz helyesírásból.
Nem jelentenek majd gondot a többértelmű kifejezések, a j-s és ly-os szavak, de a kacifántosabb személy- és helységnevek sem.
Egyébként ma 215 éve hunyt el Révai Mátyás Miklós János nyelvész, a magyar történeti nyelvészet megalapítója, többek között a helyesírás és a nyelvtudós szavak megalkotója. Máig élő helyesírási alapelvünket, a szóelemző elvet képviselte.
A legfontosabb, és nyelvtudományunkban új korszakot alkotó munkája az Elaboratior grammatica Hungarica… (1803–06). Révai nyelvtudományi rendszerét már akkor is a tekintélyesebb magyar írók a legalaposabbnak ismerték el. Vetélytársa, Verseghy Ferenc ennek ellenére keresztülvitte, hogy az iskolákban az ő (nyelvszokáson és nem nyelvtörténeten alapuló) rendszerét vezették be. A kettő közti ellentét a legélesebb az ikes igék kérdésében volt. A Magyar Tudományos Akadémia mindjárt megalakulásakor Révai rendszerét fogadta el.
1805-ben befejezett Magyar deákság című munkájában a magyarokat és hunokat azonos eredetűnek határozta meg, de a magyar nyelvet rokonította a zsidó, káldeus, szír és arab, továbbá a török és perzsa nyelvekkel is. A legközelebbi nyelvrokonokként azonban felsorolta az összes akkor ismert finnugor nyelvet (lapp, finn, észt, szirán, permi, vogul, vót, cseremisz, mordva, osztják).
A magyar mellett ismerte, beszélte a német, a francia, az olasz, a latin, a görög és a héber nyelvet is.
