Csóka Judit pszichológusként és meseterapeutaként főleg azzal foglalkozik, hogy nőknek és férfiaknak, bántalmazottaknak és krónikus betegeknek, elbizonytalanodottaknak és összeomlottaknak, megkeseredetteknek és bűnbe esetteknek segítsen. Legfontosabb eszközei mindehhez a mesék.
„A mesékkel dolgozni különleges feladat, mert önvizsgálatra, önmagunkkal kapcsolatos gondolkodásra késztet.”
A Meseterápiás utak és kalandok legalább annyira ajánlott a szakembereknek (pszichológusoknak, terapeutáknak és pedagógusoknak), mint amennyire mindenki másnak is, hiszen a mese szinte mindenre képes: szórakoztat, elgondolkodtat, gyógyít és vigaszt nyújt.
A szerzőrőlCsóka Judit klinikai szakpszichológus, hipnoterapeuta, meseterapeuta
1965-ben született. A konduktori diplomát követően gyermek- és ifjúsági klinikai szakpszichológusi képesítést szerzett. 2012-ben, a meseterápiás képzés elvégzésekor felismerte, hogy a népmesék milyen gazdag tudásanyagot rejtenek magukban, és hogy valóban – ahogy Boldizsár Ildikó tanította neki – minden élethelyzetnek megvan maga meséje.
Megszerezte a meseterapeuta címet is, és sok helyen kipróbálta a mesék erejét. Mesélt hajléktalan szállón, anyaotthonban, idős, beteg embereknek a várpalotai kórházban, járt ki általános iskolai osztályokhoz egy -egy meseórát tartani. Jelenleg is több csoportja is van. A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálatnál a Kemence Családi Mesecsoportot vezeti, ahol a gyerekek a szüleikkel együtt vesznek részt a foglalkozásokon, ugyanitt Lélekfrissítő Csoportot vezet felnőtteknek, illetve van egy egészen kicsi gyerekek számára Gingalló elnevezésű csoportja is. A Fejér Megyei Szent György Oktató Kórházban pedig a pszichiátrián hetente egy alkalommal tart meseterápiás foglalkozást a betegeknek.
„Mivel pszichológus vagyok, én a pszichoterápiában használom, nem kis sikerrel a meséket. A pszichiátrián, a kardiológián és az onkológiai betegek pszichés vezetésében is nagy segítségemre vannak a mesék. Az élőszavas mesemondáskor a mesélő, és a mesehallgató között, nagyon mély bensőéges kapcsolat alakul ki. Ez a kapcsolat oldja a szorongásokat, félelemeket, hiszen a beteg úgy érzi, hogy nincs egyedül.”
