110 éve született született Ottlik Géza,
- Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító. Legismertebb műve a XX. századi magyar próza csúcspontjaként számontartott Iskola a határon (1959). A regény sajátos elbeszélői technikája, humanizmusa és modern szerkezete óriási hatással volt a magyar írók következő generációira. Esterházy Péter tisztelete jeléül a szerző 70. születésnapjára az Iskola a határon teljes szövegét leírta kézzel, egyetlen óriási papírlapra.
- Régi nemesi családból származott, a fiatal Ottlikot a családi hagyományoknak megfelelően katonatisztnek szánták. A katonai iskolából szerzett tapasztalatai később több művében is visszatértek.
- Gyerekkorában kiemelkedő atlétának számított, több iskolájában és egyesületben is rövidtávfutó-, illetve magasugróbajnok lett.
- Szerelmese és szakértője volt a bridzs nevű kártyajátéknak. Országos bridzsbajnok lett, és társszerzőként jegyzett egy bridzsszakkönyvet is, ami először angol és francia nyelven jelent meg, és amire büszkébb volt, mint bármelyik szépirodalmi alkotására. A játékban szerzett érdemeire jellemző, hogy egy külföldi bridzsszaklapban ezt írták róla: „hazájában szépíróként is ismert.”
Ottlik életműve igen kicsi, holott szakadatlanul dolgozott. Műfordításainak száma sokkal nagyobb, mint eredeti műveié. Regénye, kisregényei, novellái, tanulmányai, kisebb esszéi és kritikái együtt beleférnek öt nem túl terjedelmes kötetbe. De az aggodalmas pontosság, a magamagával folytatott alkudozás minden szóért, és a meg nem alkuvás sem gondolkozásban, sem stilisztikában felettébb munka- és időigényessé tette ezt a lankadatlan értéktermelést.
