Tímár György még a múlt században írta ezt a kis beszédgyakorlatot. A nyelvi leleményt a legendás Brachfeld Siegfrieddel adja elő. Beszédes bemutatója annak, hogy élik meg magyar nyelvet a külföldiek.
Tímár György: Beszédgyakorlat
Részletek:
Tímár György: Beszédgyakorlat
– Mondd, Gyurikám, mi a különbség a jár és a megy között? Mondjuk jár az utcán, vagy megy az utcán?
– Semmi az ég világon.
– Jó, mert nem akarok zöldséget beszélni. Tegnap előtt láttam egy hastáncos nőt, akinek az egész zeneszám alatt alatt folyton ment a hasa.
– Talán járt a hasa.
– Szóval mégis van különbség?
– Hát, árnyalatnyi!
– És a pénz, amiért megdolgozunk, az jár, vagy megy?
– Az…, az jár. Többnyire. Nálam megy.
– Értem. És mi a különbség a tenni, meg a rakni között?
– Semmi az ég világon.
– Jó, mert nem akarok zöldséget beszélni. Tegnap találkoztam egy ismerősömmel, aki nem a feleségével sétált a teszedő parton.
– Hol?
– A teszedő parton.
– Talán rakodó parton.
– Hát most mondtad, hogy tenni és rakni mindegy. Na, szóval az illető nagyon zavarba jött, és úgy rakott, mintha nem venne észre.
– Úgy tett.
– Hát a ti nyelvetekben egy nagy tevés kivétel van.
– Egy nagy rakás!
– Elég az hozzá, hogy az illetőt ott hagytam a rakás színhelyén.
– A tett színhelyén!
– Miért, van valami különbség?
– Árnyalatnyi!
– És mi a különbség a húzni, meg a vonni között?
– Semmi az ég világon.
– Jó, mert nem akarok…
– Tudom: nem akarsz zöldséget beszélni.
[…]
– Kezdhetjük a második járatot.
– Menetet. Járata a villamosnak van.
– És arra járatjeggyel kell felszállni?
– Nem! Menetjeggyel.
– Mert, ha nem, akkor rosszul megy az ember.
– Nem! Akkor rosszul jár.
– És a kísértet mit csinál? Visszamegy?
– Nem. Vissza az megy, akit küldenek. A kísértet vissza jár.
– De csak az apró kísértet.
– Hogyhogy csak az apró?
[…]
– Mi a különbség a dugni, meg a rejteni között?
– Semmi az ég világon.
– Akkor, kérlek add ide a rejtővonót!
– Micsodát?
– A rejtő-vonót.
– Ja, a dugóhúzót. Tessék!
