185 éve hunyt el Bezerédj Amália elbeszélő, a kisdedóvás és a magyar gyermekirodalom úttörője.
Bezerédj Amália kislányának írt meséit, elbeszéléseit, verseit halála után férje adta ki „Flóri könyve” címmel. Ez a közvetlen hangú, saját illusztrációival díszítet tműve azelső magyar kottás – verses óvodai könyv, a XIX. század legnépszerűbb ifjúsági könyve volt. 1836-ban falujában, Hidján óvodát nyitott. (Született 1804.04.15)
Bezerédj Amália nőtörténeti szempontból 19. század egyik jelentős alakja volt. 1836-ban jelent meg a Flóri könyve című alkotása, amelyet a magyar gyermekirodalom egy fontos alkotásaként tarthatunk számon. Az írónő 1837. szeptember 21-én halt meg; halálának évfordulóján emlékezzünk meg a munkásságáról!
Bezerédj Amália Vas megyei születésű volt, 1804-ben jött a világra. Férje Bezerédj István volt, aki kezdetben csupán a tanító szerepét töltötte be a lány életében. Megismerkedésük után nem sokkal házasságot kötöttek 1821-ben. Kislányuk 1834-ben született meg és a Flóra nevet kapta. Később megjelent leghíresebb munkáját, a Flóri könyvét kislányának szánta. Az írónő életében viszonylag kevés munkája jelent meg, és ezen csekély számú publikációt is a Malby álnév alatt írta. Bezerédj Amália 1837-ben bekövetkezett korai halála után a férj rendezte a hagyatékot, és számtalan ki nem adott, töredékes és félbehagyott írás van, amely az írónő nevéhez kötődik.
Bezerédj Amália otthona szellemi központtá vált, gyakran fordultak meg ott a kor kiváló egyéniségei, és a Bezerédj házaspár számos alkalommal rendezett összejöveteleket, amikor a politikai és irodalmi elit találkozhatott. Bezerédj Amália a kor kiemelkedő női egyénisége volt, novellái és verseskötete jelent meg egy olyan korban, amelyben a női szereplehetőségek korlátozottak és behatároltak voltak. Ha egy nőnek írói ambíciói voltak, kevesebb lehetősége volt az önérvényesítésre. Első novelláit német nyelven írta. Ezekben a művekben gyakran jelennek meg női karakterek, amelyek reflektálnak saját nőiségükre és szereplehetőségeikre. A német nyelven írt művek Bécsben jelentek meg, így nem kerülhettek be a magyar irodalom vérkeringésébe. A korszak érdekes fejleménye ez, amelyben sok magyar alkotótól származó németül írt mű tartozik egy afféle irodalmi senkiföldjéhez. Ezek a szövegek gyakran szorulnak az irodalom perifériájára, és a kétnyelvűség miatt előfordulhat olyan szerencsétlenség, hogy egyik nemzet kutatói sem fordítanak figyelmet a szövegekre.
Bezerédj Amália leghíresebb műve a Flóri könyve sok szép képekkel földrajzokkal és muzsika melléklettel, amely már a címével is előre jelzi különös műfaji kevertségét. Az ábrákkal, képekkel teli könyv aformizmákat, verseket, találós kérdéseket és dalbetéteket, kottákat tartalmaz. A szövegek egyszerű élethelyzeteket mutatnak be, amely mögött tanító szándék rejlik. A rövid versek valamilyen erkölcsi értékre, megfelelő viselkedésre irányítják a figyelmet, illetve földrajzi ismereteket is magukba foglalnak. Rövidebb szövegeket olvashatunk, amelyek a Biblia egy-egy történetének rövid értelmezését adják. A mesék szereplői elítélik a restséget és a tisztátalanságot; a becsületessség, a szorgalmas munka és a hazafiasság van értékként és példaként feltüntetve. A könyv egyik része a Föld szerkezetét mutatja be. A színes és részletes térképek után egy-egy vers foglalja össze az a tudnivalókat például a vízrajzról,a hegyekről, a földrészekről és az országokról.
A Flóri könyve érdekes dokumentuma a kornak, emlék arról, hogy milyen irodalmat szántak a gyerekeknek az 1830-as években. Az első kiadás 1836-os, a könyvet pedig újra kiadták 1839-ben, ebből követketethetünk arra, hogy kereslet volt a műre, és hatással lehet a korabeli gyermeknevelésre. Bezerédj Amália a Flóri könyvének sikere után belefogott egy másik könyv megírásába, a Földvéli estékbe, amely az idősebb gyermekek számára íródott volna. A szöveget végül nem sikerült befejeznie az 1837-ben bekövetkezett halála miatt.
Bezerédj Amália pályája és művei lehetőséget adnak arra, hogy értelmezzük a korabeli nőírók publikációs gesztusait, a gyermekek helyzetét és irodalomban való reprezentációit.
Források: a Neveléstörténet c. folyóirat.
