Lettországban minden iskolának és óvodának át kell állnia az államnyelvre

Oroszország Ukrajna elleni háborúja ha nem is alapjaiban változtatta meg a lettek hozzáállását a nemzetiségi kérdéshez, de alaposan felgyorsította az eseményeket. A lett országgyűlés ugyanis a napokban jóváhagyta, hogy az oktatásnak minden iskolában és óvodában át kell állnia az államnyelvre.

A választások előtti utolsó ülésen a képviselők az oktatási törvény olyan módosításait terjesztették elő, amelyek előírják, hogy Lettországban a 2025/2026-os tanévtől minden iskolában, minden évfolyamban már csak lett nyelven lehet tanítani.

A reform időzítése

A nemzeti kisebbségi iskolákban három éven belül állnak át teljesen a lett nyelvű oktatásra. Minden új tanévben államnyelvű oktatásra állnak át az egyes évfolyamok:

1., 4. és 7. évfolyam – 2023. szeptember 1-jétől;
2., 5. és 8. évfolyam – 2024. szeptember 1-jétől;
3., 6. és 9. évfolyam – 2025. szeptember 1-jétől.

Az óvodai nevelési programok 2023. szeptember 1-jétől csak államnyelven folynak majd. A törvényjavaslat parlamenti megvitatása során azonban felmerült a kérdés, hogyan lehet segíteni azoknak a gyerekeknek, akiknek még mindig gondot okoz a lett nyelv.

Először is a kormány liberális szárnya – az Attīstībai/Par! – javasolta egy olyan norma törvénybe iktatását, amely magában foglalja a hallgatók jogát arra, hogy „pedagógiai adaptációs támogatást kapjanak a kommunikációs kompetencia kialakításához”. A kormány Nemzeti Szövetségének, a Konzervatívoknak és az Új Egységnek éber képviselői azonban ezt burkolt lehetőségnek látták arra, hogy folytassák az orosz nyelv oktatását egy egész osztályban vagy csoportban. Ezért a norma azt mondja ki, hogy a segítségre szoruló óvodások és alapiskolások számára csak egyénileg lehet támogatást nyújtani.

2011 márciusában a lakosság 62,1%-a volt lett, 26,9%-a orosz, 3,3%-a fehérorosz, 2,2%-a ukrán, 2,2%-a lengyel, 1,2%-a litván, 0,3%-a zsidó, 0,3%-a roma, 0,1%-a német, 0,1%-a észt és 1,3%-a egyéb. A lettek aránya az 1935-ös 77%-ról (1 467 035 fő) 1989-re 52%-ra (1 387 757 fő) csökkent, az utóbbi harminc év százalékos emelkedése ellenére a lett nemzetiségű lakosok száma csökkent. (wiki)

Az orosz nyelv és irodalom oktatása

Azokban az iskolákban is, amelyek ma nemzetiségi iskolák, választhatóvá válnak az olyan tantárgyak, mint az anyanyelv és anyanyelvi irodalom, valamint az anyanyelvi kultúra megismeréséhez kapcsolódó egyéb tárgyak.

A törvény elfogadása után a Miniszteri Kabinetnek kell jóváhagynia az érdekvédelmi oktatási programok mintáit – a nemzeti kisebbségek nyelvét és a nemzeti kisebbségek kultúrtörténetét. A kormány meghatározza továbbá az ilyen programok oktatási intézményekben történő megvalósításának feltételeit, a képzést elsajátító tanulók minimális létszámát és az önkormányzattal való együttműködés rendjét az ilyen programok megvalósítása érdekében. Azt is a Miniszteri Kabinet dönti el, hogy mekkora támogatást kapnak az ilyen programok.

Az önkormányzatok szerveznek majd olyan programokat a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó családok gyermekei számára, melyek során gyakorolhatják az anyanyelvüket és megismerhetik népük kultúráját. A programok megvalósítását az állam és az önkormányzatok fogják finanszírozni. A magániskolákat és -óvodákat is bevonják a programok megvalósításába.

A teljesen lett nyelvű oktatásra való átálláshoz az iskolaigazgatóknak és a pedagógusoknak vizsgát kell tenniük az államnyelvből. Csak olyan személy dolgozhat intézményvezetőként, aki bizonyítja, hogy megfelelő szinten beszéli a nyelvet.

Ha azonban az Állami Nyelvi Központ tisztviselője úgy találja, hogy az illető nyelvtudása nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, szabálysértési eljárást indíthat, bírságot szabhat ki és értesítenie kell az igazgató munkáltatóját.

Három hónapon belül pótvizsgát lehet tenni, erre az időre az igazgatót felmentik a tisztségéből, visszahelyezése vagy elbocsátása a pótvizsga eredményétől függ. A pedagógusoknak is vizsgát kell tenniük.