Kitekintő

100 éve született Bálint Ágnes, akinek meséin nemzedékek nőttek fel

Bálint Ágnes teremtményeivel
100 éve született Bálint Ágnes író, a Magyar Televízió első gyermekműsor-szerkesztője, a magyar gyermek- és ifjúsági televíziós-műsorkészítés egyik megalapozója, a televíziózás hőskorának meghatározó egyénisége volt. Számtalan közkedvelt mesesorozat, hangjáték, mese és meseregény írója, fordítója. József Attila díjas író, szerkesztő, dramaturg.

Meséin nemzedékek nőttek fel.

A Futrinka utca szombat esti félórás adását nemcsak a gyerekek, hanem mondhatnánk mindenki nézte, aki csak élt és televíziót nézett a hatvanas években, türelmetlenül várva az újabb fejleményeket Cicamica, Böbe baba és az utca apraja-nagyja kalandjaiban.

Majd jött Mazsola, feneketlen étvágyával, mindig sáros orrával és egészségesen megzabolázhatatlan gyermeklelkületével, hogy Manócskával, később Tádéval együtt azonnal belopja magát a legkisebbek (és szüleik, nagyszüleik) szívébe.

Egyedi humora először a bevallottan jórészt saját családjáról mintázott Szeleburdi családban mutatkozott meg igazán – hangjáték, majd könyv és film formában is.

Frakk, a macskák réme és a foci bolondja, illetve a Kukori-Kotkoda örök házaspár is olyan klasszikus sorozat, amely a felnőtteket legalább annyira megszólítja, mint a gyerekeket, ha nem még inkább.

Még folytathatnánk: a 19 éves korában kiadott első meseregénytől, Az elvarázsolt egérkisasszonytól kezdve a televíziós szerkesztőként kitalált Tévé-Macin vagy az első környezetvédő műsort jelentő Kuckón keresztül a Labdarózsáig vagy a társszerzőként írt Vízipók-csodapókig, mindenkinek megvan a maga kedvence.

S hogy mi meséi népszerűségének titka? Szelíden fricskázó finom humora, a valós élethelyzetekből merített pillanatképek mindenkihez szólnak. Ahogyan szeretett a természetben gyönyörködni, környezetét is sokszor kívülálló megfigyelőként szemlélte, s írásaiba beleszőtte az ismerősei, kollégái, családja és bizony saját maga vonásait és szokásait, vagy éppenséggel a vele ingázó ismeretlenek kéretlenül megismert történeteit. Valójában tehát titokról szó sincs. Embereknek írt, emberekről, még ha szereplői négylábúak, szárnyasok vagy éppenséggel ízeltlábúak voltak is.

Kapcsolódó:

Bálint Ágnes Emlékház