“Lassan készül, mint a Luca széke.”- tartja mondás, de miért? Azért mert csaknem két hétig tart elkészíteni. A december 13-án tartott Luca nap a karácsonyi ünnepkör részének számító nap. Magyar nyelvterületen „gonoszjáró nap”-nak is tartják, ezen a napon különösen a boszorkányok rontása ellen kell védekezni.
Egyes források szerint a lucaszék elkészítéséhez az alábbi fák szolgáltatják az alapanyagot.
- Az ülőlaphoz tölgyet használnak, mely 31 cm átmérőjű és 8 cm vastagságú.
- A lábak többféle fából készülnek, csertölgy, akác és kőris. A lábak összekötő rúdjai bükkből, fekete dióból és szelíd dióból vannak.
- A csapok:
- 2 db fenyő, vörös- és lucfenyő
- 2 db hárs, aprólevelű, nagylevelű
- 1 db cseresznye
- 1 db gyertyán
A lucaszékben nincsennek szögek, csapokat kell használni, vörös- és lucfenyőből, kis- és nagylevelű hársból, cseresznyéből és gyertyánból.
Más források csak 9 fafajból készítik a lucaszéket. Minden nap csak egy kicsit volt szabad rajta dolgozni, hogy karácsonyestig elkészüljön. Innen ered a mondás, ha valamit nagyon lassan készítünk, hogy olyan lasasn készül, mint a Luca széke. A templomi éjféli misére titokban kell becsempészni, majd ott krétakörbe helyezve, aki arra feláll, meglátja a boszorkányokat. Utána gyorsan a székkel együtt haza kell futni és a lucaszéket a tűzredobni. E szigorú szabály miatt számít a lucaszék nagy ritkaságnak.
A Gergely naptárreformig, 1582-ig december 13. volt az év legrövidebb napja. Ezt tekintették a tél közepének, továbbá munkamentes törvénynap volt egyben. Gazdag népszokások tartoznak Luca napjához, amelyekben pogány elemek is feltűnnek. Így lett Lúcia napja a jövendölések napjává, amelyen az időjárásra, a vetésre, a baromfira, sőt az egyéni sorsra vonatkozó jóslások is történtek.
Luca-napi búzaültetés
Ezen a napon kis tálkába a háziasszonyok búzát szórtak, amit karácsonyig szorgosan öntöztek, neveltek. Minél magasabbra nőtt a növény, annál bővebb termést jósoltak a következő évre.
Emellett a búza zöldje az adventi remény beteljesülését, fénye pedig a Megváltó érkezését hirdette. A búza az élő kenyeret, Jézust jelképezte. Gyakran helyeztek a tálkákba gyertyákat, mécseseket is.
Luca kalendáriuma
A Luca naptól karácsonyig tartó tizenkét nap időjárásából következtettek a következő esztendőére is. Amilyen az első nap, olyan lesz az eljövendő év első hónapja, amilyen a második nap, olyan a második hónap és így tovább.
„Luca, Luca kitty-kotty”
Alakoskodó vagy kotyoló fiúk házról-házra járva lopott szalmán vagy fadarabon térdelve mondták termékenységvarázsló rigmusaikat. A kotyolásnak nevezett szokás segítette az eljövendő bő termést és a jószágok megfelelő szaporulatát.
A mondóka kezdősora „Luca, Luca kitty-kotty…” volt, innen ered a tevékenységre vonatkozó kifejezés. Viszont ahol a legények nem kaptak adományt, ott fenyegetőztek: „Egy csibéjük legyen, az is vak legyen”!
Luca-napi jóslások
Luca napján a hajadon lányok 13 cédulára különböző férfi neveket írtak, amelyből karácsonyig minden nap egyet elolvasás nélkül tűzbe vetettek. Úgy tartották, hogy a jövendőbeli az utolsó, megmaradt papírdarabon szerepelt név lesz.
A varázsló eljárások között szerepel a tollaspogácsa vagy lucapogácsa készítése. A jóslás lényege az, hogy akinek sütés közben a pogácsáján a toll megperzselődött, annak közeli halált jósoltak.
Dologító nap
Az asszonyok feladata volt biztosítani a következő évre a bőséges tojást, a tyúkokból rendes kotlóst nevelni. Ezért ezen a napon sokat kellett ülniük a nőknek és távol maradniuk a háziasszonyi feladatoktól. Például a fonás és a varrástól is, különben bevarrták volna a tyúk fenekét.
