Szabó Norton: Az üvegházhatás laboratóriumi szemléltetése (Atomcsill kísérletek, 2023.01.12.)
Az üvegházhatás a klímaváltozás egyik kulcsfogalma, annak az egyik legfontosabb előfeltétele, már amennyiben az emberi tevékenység által felfokozott mértékű üvegházhatásra és a nyomában járó globális felmelegedésre gondolunk. De mit is jelent pontosan ez a fogalom? Környezetismeretből talán még emlékszünk rá nagyvonalakban, de azért érdemes alaposabban is körüljárni.
Mi az üvegházhatás?
Üvegházhatásnak azt a jelenséget nevezzük, amely során egy bolygó atmoszférája csapdába ejti a napsugarakat. Ilyenkor a hőenergia nem képes távozni, mivel egy részét visszaveri az atmoszféra, és emiatt a felszín és az alsó légkör hőmérséklete magasabb lesz, mint amilyen egyébként, atmoszféra nélkül lenne.
A Föld légkörének természetes üvegházhatása az élet kialakulásához elengedhetetlen volt, a tengeri élőlények ennek következtében váltak képessé arra, hogy idővel meghódítsák a szárazföldet. Vagyis az üvegházhatás bizonyos mértékig jótékony hatású, hisz nélküle a bolygó átlaghőmérséklete 15 °C helyett -18 °C lenne.
Hogyan alakul ki az üvegházhatás?
Az üvegházhatás egy természetes folyamat, amelyet az egyes bolygók légkörét alkotó gázok okoznak. Jelenleg a Földön az probléma ezzel, hogy az emberi beavatkozás következtében az üvegházhatás és a nyomában járó globális felmelegedés mértéke veszélyezteti a növényvilágot, az állatvilágot, minket, embereket is, vagyis lényegében az egész bolygó jövőjét.
Az üvegházhatás során a bolygót érő napsugarak mintegy felét a bolygó felszíne elnyeli. A napfény hőenergiává alakul, majd infravörös sugárzás formájában igyekszik távozni, de ennek egy részét az üvegházhatású gázokból álló légköri réteg megakadályozza, és az ilyen módon visszatartott, és a rendszerben maradt hőenergia melegíti a bolygót.
