A határozószók szótári alakjukban is körülményt határoznak meg. A cselekvés, történés, létezés helyét, idejét, módját vagy a cselekvő állapotát kifejező szók. A mondatban határozói szerepet töltenek be.
A határozószók meghatározhatnak:
- helyet (kinn, itt, ott)
- időt (most, majd)
- állapotot (egyedül, veszteg)
- módot (emígy)
Kereszteződő szófajok a névmási határozószók vagy határozószói névmások (pl. azért, semmiből).
Az a szófaj, ill. szó, amely helyet, időt v. egyéb körülményt (állapotot, módot, okot stb.) jelent, s a mondatban – rendsz. változatlan alakban – határozóként haszn. (ilyen pl. elöl, hanyatt, így, itt, most). Kérdő határozószó; mutató, vonatkozó határozószó. A határozószó jellemzője, hogy toldalék nélkül fejez ki helyet (vagy egyéb körülményt).
Nem minden határozószó, amire tudunk a hol? mikor? hogyan? stb. kérdéssel kérdezni.
• Pl. Az udvaron játszottam. (hol? udvaron) ez nem határozószó, hanem ragos főnév
• Pl. Az udvaron játszottam. (hol? udvaron) ez nem határozószó, hanem ragos főnév
Tanító: Hencz Kornélia
Értékelő/konzulens: Méry Mária
https://viki.iedu.sk/content/AnZu9msAUz/EDUTV_MAD/23_MJL_6r_prislovky.pdf
