A bonyolultabb matematikai, fizikai tételekkel csak a diákok egy része fog találkozni az életben, viszont majdnem mindenki rászorulhat arra, hogy banki kölcsönt vegyen fel. A lakosság pénzügyi ismeretei viszont siralmasak – holott ez valóban zsebre megy. Lakáshitelnél pedig jókora összegről és hosszú-hosszú évekről van szó.
A 365.bank végzett egy felmérést a lakosság hitelfelvétellel kapcsolatos pénzügyi ismereteinek feltérképezése volt.
EGY KIS GYORSTALPALÓ
Az eredmény szerint a lakosság több mint 50 százaléka nem tudja, mit jelent a teljes hiteldíj mutató (THM). Emellett 60%-a nem tudja, mi a kamatláb.
A THM magasabb, mint a kamatláb, és a hitelt felvevő számára ez a legfontosabb adat, mert ez alapján tudja kiszámolni pontosan, hogy végső soron mennyit is fizet vissza a banknak.
Ugyanakkor a felmérés szerint a hitel felvételénél a lakosság 40%-a kamat nagysága alapján dönt, és nem a THM alapján.
Emellett csak 10 százaléknyian vannak tisztában azzal, hogy körülbelül mekkorák most a kamatok.
Az emberek fele tudja, hogy a tőke az az összeg, amit a hitel felvevője kap a banktól. 38%-uk tudta, mit jelent a p. a. rövidítés (per annum), vagyis az éves kamat.
Az emberek 40%-a van tisztában azzal, hogy először a kamatok teszik ki a havi törlesztőrészlet nagy részét, kisebb részét maga a tőketartozás törlesztése. Idővel ez az arány megfordul, és a futamidő végén már a törleszőrészlet kisebb része a kamat, a javát pedig a felvett tőke visszafizetése teszi ki.
Ez azért fontos, mivel így nem mindig érdemes a „hozza át hozzánk a hitelét” bankreklámon elgondolkodni. Ez a hitel refinanszírozása, de ilyen esetben előfordulhat, hogy az átvitt hitelnél bár havonta kevesebbet kell törleszteni, de például újból a kamatok teszik ki a törlesztés nagyobb részét, és csak a kisebb részét a tőke visszafizetése, tehát végső soron még drágább lesz a hitel.
