A videók a magyarországi tanmenetet követik, sokszor nincsenek összhangban a szlovákiai tananyaggal.
Nem pótolják a tanári magyarázatot, de ha valami elsiklott, kimaradt vagy érthetetlen volt a tanórán, segíthetnek.
Történelem – Nyugati demokráciák az 1920 as években Tanár: Boda Ádám
Az 1920-as évek második felére a fejlett nyugati gazdaságok ismét jelentős fejlődésnek indultak. A legdinamikusabban az elektrotechnikai ipar és a gépgyártás fejlődött. A villamos energia terjedése az energiaigényes fémkohászat további felfutását is elősegítette, amivel újabb lökést adott a gépiparnak. Futószalagon készültek az autók és a rádiók, a korszak két sikerterméke, amelyek luxuscikkből hamarosan tömegcikké váltak. Az autóipar fejlődése pedig magával húzta a gumi- és üveggyártást, a kőolajtermékek kitermelését és felhasználását, a gépészeti elektronika fejlődését, valamint az építőipart, mivel az autós közlekedés új utakat és hidakat igényelt.
A gépesítés a mezőgazdaságban is megjelent, ahol növelte a munkahatékonyságot. A termésátlagokat a műtrágyahasználat is fokozta. Idővel a technikai fejlődésre a repülőgépek fejlesztése is kihatott, a második világháború kezdetére a repülőgépgyártás már a hadiipar egyik fontos ága lett. A két háború között terjedt el a műanyagok használata. A műanyag a szórakoztatóiparban is megjelent: elkészültek az első hanglemezek.
Nyugaton nemcsak az ipar fejlődött, hanem számottevően emelkedett a tercier szektorban (a szolgáltatásban, hírközlésben, oktatásban, egészségügyben és karbantartásban) dolgozók száma is. Így összességében csökkent a mezőgazdaságban dolgozók aránya a foglalkoztatottak körében, valamint az agrárszektor súlya is csökkent a nemzetgazdaságon belül (20-30% közé).
Az Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államokban a társadalom jelentős része rendelkezett olyan jövedelemmel, amelyből az alapvető létszükségleti költségek (lakhatás, élelmiszer, ruházat) kifizetése után is marad még elkölthető pénz. Ezt az állampolgárok szabadon fordíthatták megtakarításra (befektetésre vagy például magán-betegbiztosításra, ami itt nem volt kötelező), illetve életminőségük javítására. Utóbbi célt szolgálták az úgynevezett tartós fogyasztási cikkek, amelyek nem voltak szükségesek a mindennapi élethez, de megkönnyítették azt (például hűtőszekrény, porszívó, vasaló, mosógép). Az amerikai fizetésekből ugyancsak lehetővé vált a szolgáltatások vásárlása (borbély, fodrász, étterem), valamint a szabadidő szórakozással való eltöltése (rádióhallgatás, mozik, klubok és bárok, sportolás, illetve a profi sport élvezése nézőként, turizmus, kempingezés). A fogyasztási javak élvezetének széles körű elterjedésével alakult ki a fogyasztói társadalom.
Az Egyesült Államok külpolitikájának versailles-i kudarca hozzájárult Wilson elnök népszerűségének csökkenéséhez. A közvélemény sokallta a győzelem árát, amely külpolitikailag nem jövedelmezett jól. Az 1920-as elnökválasztáson Wilson vereséget szenvedett, a következő három ciklusban republikánus elnöke lett az Egyesült Államoknak.
Az idegenellenes társadalmi elvárásoknak megfelelően Amerika elfordult az európai ügyektől, és bezárkózó – izolacionista – politikát folytatott. Ennek jegyében korlátozták a kereskedelmi forgalmat és a bevándorlást, amelyre kvótákat szabtak meg. Európa helyett Latin-Amerika és Ázsia élvezett előnyt a kereskedelmi kapcsolatokban. Ezt követően az európai ügyekkel az Egyesült Államok leginkább csak azért foglalkozott, hogy visszakapja az európai országoknak nyújtott hiteleit.
Az elzárkózó politikát az Egyesült Államok lendületes gazdasági fejlődése tette lehetővé, hiszen nem szorult rá az európai államokra. Az ország ipari termelékenysége az 1920-as években megkétszereződött, a munkabérek egyharmadával emelkedtek, így nőtt a fogyasztás. (Ennek a leglátványosabb jele volt, hogy minden negyedik-ötödik emberre jutott egy személygépkocsi.) A tömegfogyasztás, a kellően nagy belső piac magával húzta az ipart. A növekvő nyereség miatt a részvények osztalékai is megduplázódtak. Mindent áthatott az üzlet szelleme.
