A Magyar Nemzeti Múzeum és a Ferenczy Múzeumi Centrum 2023. április 13-15. között nemzetközi konferenciát rendezett „ÁRPÁD NÉPE – A magyar honfoglalás kor kutatásának legújabb eredményei” címmel, mely során a szakemberek, a nyelvészettől a régészeti leleteken át a történeti vonatkozásokig mutatták be az új kutatási eredményeket. A konferencia a „Tarsolylemezek – A honfoglaló elit kincsei” című kiállítás hivatalos kísérő eseménye volt.
Török Tibor, Maróti Zoltán, Neparáczki Endre, Schütz Oszkár, Maár Kitti, Varga Gergely I., Kovács Bence, Kalmár Tibor, Nyerki Emil, Nagy István, Latinovics Dóra, Tihanyi Balázs, Marcsik Antónia, Pálfi György, Bernert Zsolt, Gallina Zsolt, Horváth Ciprián, Varga Sándor, Költő László, Raskó István, Nagy Péter L., Balogh Csilla, Anders Götherström, Robert George, Szalontai Csaba, Szenthe Gergely, Gáll Erwin, Kiss P. Attila, Gulyás Bence, Kovacsóczy Ny. Bernadett, Gál Sándor Szilárd, Tomka Péter: A Kárpát-medence 10-11. századi népességének genetikai összetétele és származása teljes genom adatok alapján
A kiállítás szeptember 17-ig, csütörtöktől vasárnapig 10 és 18 óra között látogatható a MűvészetMalomban.
Az ÁRPÁD NÉPE szakmai konferencián részletesen elemzik majd több témakörön keresztül a pátyi régió honfoglalás kori régészeti eredményeit. Továbbá számos előadás keretében vitatják meg a honfoglalás korának legújabb kutatásait és annak további irányait. Valamint előzetes beszámolót tartanak az avarokkal és honfoglalókkal kapcsolatos Páty község területén 2021-2022 folyamán, végzett temetőfeltárásokról, ezen belül a Pátyon zajló kutatások során feltárt honfoglalás kori temetőkről.
A közelmúltban és jelenleg futó nagy beruházásokat (ipari parkok, autópálya lehajtó) megelőző régészeti feltárások újabb, jelentős eredményeket hoztak a térség történelmének megismeréséhez, hiszen itt egy viszonylag szűk, szisztematikusan vizsgált és feltárt területen belül több honfoglalás kori temető vált ismertté, eddig példa nélkül álló lehetőséget biztosítva a korszak kutatásában. Már önmagában ez az eredmény is kimagasló, az egyik temető tarsolyos sírjai azonban a teljes Kárpát-medencei honfoglalás kori hagyaték csúcsleletit képviselik.
A két legfontosabb eredmény:
1) A honfoglaló magnépesség genomja a mai népek közül a baskírokhoz, valamint a szibériai és volgai tatárokhoz hasonlít leginkább.
2) Ugyanez a genom 50% manysi, 35% szarmata és 15% hun/Xiongnu keveredéseként modellezhető.
„Kiderült, hogy a manysik többszörösen közelebb állnak a honfoglalókhoz, mint a többi vizsgált nép. […] A manysik ősei lehettek ősei a honfoglalóknak, fordítva viszont ez nem igaz. A nyelvészeti hipotézis tehát ül. A honfoglaló magyarok magnépessége finnugor származású volt. Gyakorlatilag igazoltuk genetikailag a finnugor elméletet” – ismertette kutatásukat Török Tibor az áprilisi szentendrei konferencia közönsége előtt. (
Összefoglalás
- A honfoglaló magyarok mag népessége finnugor származású volt, valószínűleg a Gorokhovo kultúra leszármazottja.
- Az előmagyarok nagymértékben keveredtek a korai szarmatákkal, ami komoly iram kulturális hatást gyakorolhatott rájuk (életmód, mítoszok, iram jövevényszavak).
- Az előmagyarok (és a szarmaták) keveredtek a korai hunokkal, ami szintén komoly kulturális hatást vonhatott maga után (első török jövevényszavak).
- A honfoglaló magyarok nem voltak egységes finnugor származásúak, nagy arányban integráltak hun-utódnépeket (alán keveredéssel) mind a vándorlás során, mind a Kárpát-medencében.
- Az összes bevándorlási hullám népessége kisebbségben volt a helyben lakókhoz képest, a honfoglalók a helyben lakókat gyorsan és hatékonyan integrálták
