A szovjet űrsikló – az egyszeri csoda címmel 2023. március 10-én Deák Szabolcs tartott előadást.
Az Uránia Csillagvizsgáló eredetileg a Magyar Csillagászati Egyesület, majd annak beolvasztása után a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TTIT/TIT) csillagászati intézménye volt a Budapesti Planetáriummal együtt. 2018 óta nem üzemel. Jelenleg Szolnokon működik a TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló.
A Buran (oroszul: Буран = hóvihar) szovjet űrrepülőgépet Gleb Lozino-Lozinszkij vezetésével az amerikai Space Shuttle mintájára fejlesztették ki az 1980-as években az NPO Molnyija vállalatnál. Csupán egyetlen teljes példánya készült el, amely személyzet nélküli próbarepülést hajtott végre 1988-ban.
A Buran fejlesztését a szovjet kormány 1976 februári határozatában rendelte el, az amerikai űrrepülőgép által az űrversenyben jelentett hátrány felszámolására. A program céljait nem konkretizálták eléggé, a lényeg egy „szovjet Space Shuttle” létrehozása volt.
A szovjet mérnökök egy kisebb és könnyebb űrjárművet szerettek volna építeni, de a katonai vezetők egy Space Shuttle-hez hasonló deltaszárnyú gép építését rendelték el. E program keretében kezdődött el az Enyergija hordozórakéta-család fejlesztése, mely az űrrepülőgép szállításán kívül több kisebb úgynevezett „űrcsónak” szállítását tette volna lehetővé. Jelenleg a program egyetlen, máig üzemelő tagja az Enyergija első fokozatából fejlesztett Zenyit hordozórakéta. A Buran űrrepülőgépeket több más szovjet repülőgépgyár közreműködésével a Tusinói Gépgyár építette. Az építés 1980-ban kezdődött el, 1984-re elkészült az első teljes méretű szovjet űrrepülőgép. A kicsinyített modellekkel való első szuborbitális próbarepülést 1983 júliusában végezték, ezt még további öt repülés követte.
