120 éve e napon hunyt el 45 évesen Fadrusz János szobrászművész, a XIX. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja, számos országos hírű remekmű alkotója. Pozsonyban utca őrzi a nevét.
Fadrusz János 1858. szeptember 2-án született Pozsonyban, Magyarországon. Szülei egyszerű emberek voltak, édesapja, id. Fadrusz János Morvaországból bevándorolt gazdálkodó volt, aki egy helybeli vincellér lányát, Ebinger Terézt vette feleségül. Négy elemit és két reáliskoli osztályt végzett Pozsonyban, majd lakatosinas lett. Felszabadulásakor díszkaputervével aranyérmet nyert, faragványai pedig általános elismerést keltettek. Így került 1875-ben a zayugróci fafaragó intézetbe. Prágában katonáskodása alatt (1879–83) megismerkedett a neves cseh szobrásszal, Myslbekkel. Hazatérve sikeresen próbálkozott a porcelánfestéssel és a szobrászattal is. Gipszből faragott Ahasverus-fejére felfigyeltek, és számos támogatóra talált. 1886-ban ösztöndíjjal a bécsi neobarokk szobrász, Tilgner műhelyébe került, majd az ottani akadémián Hellmer növendéke lett.
Az iskolai feladványok mellett számos portrét készített (Scomparini Cézár, 1886, Pozsony; Naiszidler Károly, 1889; Ortvay Tivadarné, 1888, Pozsony stb.). Nevét Bécsben 1892-ben mintázott Feszülete (MNG-ben található) tette országosan ismertté. Első nagy megbízatása az azóta elpusztult pozsonyi Mária Terézia lovas szobor elkészítése volt (1892–96).
1894-ben Mátyás király lovas szobrának tervével első díjat nyert, a művet 1902-ben leplezték le Kolozsvárott. 1893-ban készítette két allegorikus szobrát az Igazságügyi Palota, a mai MNG épületére. További jelentősebb munkái: Wenckheim Béla lovas szobra (Kisbér, 1901); Wesselényi-szobor (Zilah, 1902); Tuhutum-emlék (Zilah, 1902); Tisza Lajos-szobor (leleplezték 1904-ben, Szeged). A budai várpalota épületére két Atlasz-figurát (1897) és két kapuőrző oroszlánt (1901–02) mintázott.
Ismert műve Toldi a farkasokkal (1902, MNG-ben található). Az Erzsébet-emlékmű pályázatain sikertelenül vett részt. A kor hamis, patetikus külsőségeket hangsúlyozó emlékműveivel ellentétben alkotásai monumentálisak, a szobrászat klasszikus tradícióját őrzik. Több műve található az MNG-ben. – Irod. Lázár Béla: F. J. élete és művészete (Bp., 1923); Henszlmann Lilla: F. J. élete és művészete levelei tükrében (Szabad Műv. 1953. 6. sz.); Soós Gyula: F. J. (Bp., 1961.)
