Október vége felé közeledve a Halloween témája évről évre parázs vitákat vált ki az interneten, ennek ellenére egyre többen, egyre több iskolában tartanak ennek kapcsán „bulikat”.
Vannak, akik szerint jó móka, mások szerint „majmolás”, vagy a „globális egyenkultúra része”, de gyakori érv a Halloween ellen az is, hogy a gyerekek jelmezbe öltözése október 31-én nem fér össze a november 1-jei mindenszentekkel, majd az azt követő halottak napjával és a temetőlátogatásokkal.
Pedig a most általános iskolás gyerekek szinte már beleszülettek abba, hogy októberben töklámpásokat faragnak, jelmezekbe öltöznek, sőt, kisebb-nagyobb településeken vagy lakóparkokban az sem ritka, hogy a családok édességgyűjtést szerveznek, és valamilyen módon az iskolák is készülnek a rémisztgetés ünnepére. Vannak intézmények, ahol iskolai bált szerveznek, máshol tököt faragtak az őszi szünetet megelőző napokban, közösségépítésre használták a jellemzően angolszász területeken elterjedt ünnepet, de az sem ritka, hogy angolórán esik szó róla, vagy kifejezetten az angol kéttannyelvű intézményekben foglalkoznak bővebben a témával.
„Az angol nyelvtanulás szerves része az angolszász kultúra és ehhez a Halloween is hozzá tartozik, úgyhogy fontosnak tartom, hogy foglalkozzak vele. Inkább tőlem halljanak róla, mint bármilyen esetleges dezinformációt. És jó móka!” – válaszolta egy angol nyelvtanár a Szülői Hang csoportjában feltett kérdésünkre.
Pedig a mára már kifejezetten amerikai ünnepként emlegetett Halloween valójában nagyon is Európából ered. Valami ehhez hasonlót először a kelták, vagyis az írek ősei ünnepeltek, igaz, ekkor még Samhainnak hívták október 31. éjszakáját, a keltai újév és a sötét, hideg évszak előestéjét, amikor a hiedelem szerint felborul a világ rendje, megszűnnek a határok az evilág és a túlvilág között, így a holtak és az egyéb természetfeletti lények ezen az éjszakán köztünk járnak.
Bár a szokás és az ünnep kezdetben pogány volt, mégis megmaradt a keresztény ír kultúrában is, később pedig éppen ők „hurcolták át” a szokásaikat Amerikába, amikor az új földrész felfedezésekor elkezdték azt benépesíteni.
Nálunk halottak napja van!
Való igaz, hogy a Halloween nem magyar eredetű ünnep, ez viszont nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan motívumai, amik egyébként a magyar kultúrában is elterjedtek. Ha ma már nem is, de régen azok voltak.
Az egyik ilyen a tökfaragás, ami még a XX. századi paraszti világban is kedvelt szokás volt Magyarországon, valójában viszont egészen 1081-ig, az Árpád-házi királyok idejéig nyúlik vissza, amikor az unokatestvérével, Gézával trónviszályban álló Salamon annak halála után tervet szőtt, hogy megszerezze a trónt I. László magyar királytól. Annak érdekében, hogy ez ne történjen meg, László a visegrádi vár tornyába záratta Salamont, az őröket pedig arra kérte; éjjelente töklámpásokkal világítsanak a tornyokban. Innen ered az a mondás is, hogy „fénylik, mint Salamon töke”.
„Mindenszentek, Halottak napja környéke a mi kultúrkörünkben is a borzongás időszaka, ami hiedelemvilágunkban is megjelenik. Mindenszentek napján, éjszakáján „legálisan” tértek vissza az élők közé a holtak a néphit szerint, ezért sokfelé számukra is megterítenek: kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra” – szerepel a Magyar Néprajz című könyvben.
A gyerekek, de sokszor még az idősek is pedig „tökvicsorikat” faragtak, amiknek a belsejébe gyertyát helyeztek, és aztán a kapun, szalmabálákon, vagy egészen váratlan helyeken hagyva egymást ijesztgették vele, míg a kamaszok – főleg a fiúk – a temetőkben tartottak bátorságpróbákat, hogy így mutassák meg a lányoknak, mennyire nagyon bátrak. De az 1930-as évek környékén a vidéki tanyavilágban az is előfordult, hogy kísértetnek öltözve loptak egymástól az emberek.
Ha tehát nem is amerikai filmekbe illően, de az őszi, esős és sötét időszakban nálunk is hagyománya van egymás rémisztgetésének, amiről akár Halloween alkalmából az iskolákban is lehetne beszélgetést kezdeményezni, sőt, a nagyszülők, dédszülők lehet, hogy maguk is tudnának egy-két borzongató, vagy éppen vicces történetet mesélni.
Önszántunkból ünnepeljük
„Elmúlt évek nagy divatja, hogy nálunk Halottak napja van, nem Halloween, pedig az egyik október, a másik november hónap és a kettő nem zárja ki, nem helyettesíti egymást!” – válaszolta a Szülői Hang Facebook-csoportjában feltett kérdésünkre egy anyuka, amiben arra voltunk kíváncsiak, van-e helye a szülők szerint a magyar iskolákban Halloween ünnepének.
A szűkszavű, szigorú „van” és „nincs” válaszok mellett a kérdésünkre egészen részletes, alaposan megindokolt válaszok is érkeztek arról, miért jó, vagy épp nem jó, hogy egy angolszász szokás egyre inkább beépül a magyar gyerekek életébe is. Az egyik legelgondolkodtatóbb hozzászólás azonban a következő kérdés volt:
Hány olyan ünnep van, amit önszántukból ünnepelnek akár a gyerekek, akár a felnőttek, és nem csak azért, mert kötelező a sulikban?
„Egy átlagos magyar család nem locsolkodik, augusztus 20- án nyaral, grillezik vagy ablakot pucol, a karácsonyon kívül egyetlen olyan ünnepet sem tudok, ami élő” – tette hozzá.
A legerősebb érv tehát, ami a Halloween mellett szól, hogy ezt mindössze azért tartják az iskolákban, mert a gyerekek szeretik és jó mókának tartják. Nem kell élére vasalt fehér ingben, egyenes háttal állni, vagy műsorral készülni rá, verseket tanulni és előadni.
Bár a farsang is ilyen, szeptember és december között jelenleg nincs olyan Magyarországon is elismert ünnep, ami lehetőséget ad a gyerekek mellett a felnőtteknek is arra, hogy kötelességek nélkül egyszerűen csak jól érezhessék magukat. Pedig az iskola erről is szól.
Az eduline cikke.
