Változások a nemzetiségi iskolák oktatásában – A nemzetiségi nyelvek az oktatásban címmel 2023. október 12-én és 13-án a nemzetiségi iskolák jövőjéről tanácskoztak Pozsonyban. Az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet (NIVAM) tizenöt év után először szervezett konferenciát azzal a céllal, hogy szakmai vitát kezdeményezzenek a nemzetiségi iskolák aktuális helyzetéről és felmérjék, mely területekkel kellene célirányosan foglalkozniuk a nemzetiségi oktatás színvonalának javítása érdekében.
Több előadás a folyamatban levő közoktatási reform bevezetésének egyes területeivel foglalkozott, de téma volt a magyar tannyelvű iskolák állandó és megosztó kérdése, a szlováknyelv-oktatás is. Az alábbiakban a Változások a nemzetiségi iskolák oktatásában konferencia megnyitóját Daniel Bútora oktatási miniszter köszöntőjét, valamint Petőcz Kálmán Tizenöt év telt el a Szlovák Köztársaságban a nemzeti kisebbségek oktatásáról és képzéséről szóló koncepció elfogadása óta című előadását láthatják.
Petőcz Kálmán előadásának összefoglalója
2007-ben az Oktatási Minisztérium elfogadta a nemzeti kisebbségi oktatás első átfogó koncepcióját. Ebben a tanulmányban röviden elemezzük a koncepció kulcspontjait (pl. az államnyelv elsajátításának erőteljes hangsúlyozását, mint az államban élő valamennyi állampolgár egyenjogúságának előfeltételét), valamint azt, hogy mit sikerült elérni az elmúlt időszakban a dokumentumban megfogalmazott legfontosabb célkitűzések megvalósításában. Ennek az elemzésnek a fényében megpróbálunk a nemzeti kisebbségek tagjainak oktatását érintő legfontosabb kihívásokra összpontosítani napjainkban. Különösen arra, hogy hogyan lehet összeegyeztetni egyrészt a befogadó oktatás elveit, beleértve a támogató intézkedések gyakorlatba ültetését, másrészt a megkülönböztetésmentességet és a szegregáció megszüntetését, harmadrészt az anyanyelvi oktatáshoz való jogot és a kisebbségi kultúra és identitás fejlesztését.
Hogyan teljesüljön maguknak a kisebbségeknek az a deklarált érdeke, hogy „szülőföldjükön maradjanak és érvényesüljenek”, mi legyen a kisebbségek és az állam közös érdeke, milyen körülmények vezetnek ennek az érdeknek a teljesüléséhez, és melyek állnak vele ellentétben? Hogyan egyeztethető össze a fenti célkitűzés a dinamikusan változó társadalmi környezettel és munkaerőpiaccal, valamint a nemzeti kisebbségek sajátos településszerkezetéhez, demográfiai jellemzőihez kapcsolódó gazdasági és szervezeti tényezőkkel?