A sarki fény – aurora borealis – jelenségét főként mesékből, filmekből ismerjük. Pedig időnként térségünkben is megjelenik. Magyarországon idén tizedszer figyelték meg: tegnap már naplemente előtt, fél 6 után látszódott a felcsillanó sarki fény, mely később nagy intenzitással kezdett terjedni, visszatükröződött a Balaton felszínén is. Szlovákiában is csodálatos látványt fotóztak a szemfülesek. A geomágneses aktivitás november 3-án indult és még november 10-ig tart, addig feltehetőleg időnként megfigyelhető lesz a jelenség nálunk is.
A sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény – aurora borealis; délen: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség. Leginkább késő ősztől kora tavaszig figyelhető meg gyakrabban (de nem állandóan) az északi sarkkörtől északra, illetve a déli sarkkörtől délre. Tőlünk általában nem látható.
Sarki fény akkor keletkezik, amikor a napszél annyira felkavarja a magnetoszférát, hogy töltött részecskék hatolnak be a napszélből és a magnetoszférából a felső légkörbe, a Föld mágneses mezejének vonzására, ahol energiájuk egy részét átadják a légkörnek. A légkör összetevői emiatt ionizálódnak és gerjesztődnek, így fényt bocsátanak ki különböző színekben. Formáját az ionizálódott összetevők mozgása határozza meg. A beérkező protonok elektronbefogással hidrogénatomokká alakulnak, így a gerjesztett hidrogénatomokra jellemző színeket bocsátják ki (vörös, kék, ibolya). Ez inkább alacsonyabb szélességeken látható. A légkör leggyakoribb összetevői az oxigén (vörös, zöld) és a nitrogén (kék, ibolya) színei is láthatók.
